A Morális Hitel Egyesület Blogja

A hitelválságból kivezető lehetséges gazdasági, pénzügyi megoldási utak

Korsch Péter

A kialakult helyzet rövid áttekintése

A 2008-ban kirobbant válság felelőse, okozója a szabadjára engedett globális bankrendszer. Az elmúlt másfél évben meghozott reformintézkedések (elsősorban az USA-ban) alapvető változást nem hoztak a pénzügyi rendszerekben. A bankrendszer még jobban koncentrálódott, és veszteségeit áthárította a lakosságra.

Magyarországra szintén az egyoldalú megnövekedett költség áthárítás a jellemző. A hitelválság kezelésére hozott intézkedések is azt mutatják, hogy a bank lobbi folyamatosan képes érdekeit, gondolkodását érvényesíteni a köz felett. Az önkormányzatok elővásárlási joga, az etikai kódex, a hitelnyújtási szabályok szigorítása mind-mind alkalmatlanok a már meglévő hatalmas devizahitel állomány kezelésére. Ebből fakadóan országkockázatunk bármikor újra az egekbe emelkedhet, mely újabb törlesztőrészlet emelkedésben realizálódhat megvalósítva ezzel egy negatív fizetési spirált.

2009 végére a felvett hitelek már 30%-nál alakult ki fizetési késedelem. A KHR listán több, mint 800.000 személy volt nyilvántartva. Ez a szám csak azért nem haladja meg az 1 milliót, mert évközben mintegy 60.000 hitelszerződést átstrukturáltak, átütemeztek, illetve újabb hiteleket hagytak jóvá meglévő ügyfeleknek, hogy kevesebb legyen a bedőlés.

A bankok jelentősen változtattak problémás hiteleik kezelésén. 2009-ben 90%-al nőtt az eladott követelésekben érintett lakóingatlanok száma. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a jogi szabályozások, nyilvános adatszolgáltatási előírások, és szigorítások ezekre a területekre már nem térnek ki részletesen. A bajba került adós lehetőségei az egyenrangú, méltányos elbánásra súlyosan sérülnek a gyakorlatban. A beállt ingatlan piac hatása tovább rontja a károsult életlehetőségeit. A töredék áron étékesített ingatlanok után a büntetésekkel, különböző díjtételek által megemelt tartozásokkal sokan kilátástalan helyzetbe kerülnek, mert életük végéig tartó tartozás marad még a nyakukban. Társadalmunk szociális hálója jelenleg nincs felkészülve nagy tömegű nincstelen ember ellátására, visszailleszkedésük elősegítésére.

Megoldási utak felé

A probléma több szintű kezelést igényel. A fizetés képességi állapotok szerint érdemes csoportosítani a meghozandó intézkedések körét.

1. Jelenleg rendesen fizetők

2. Már valamilyen hátralékkal rendelkezők

3. Lejárt tartozással rendelkezők

A legsúlyosabb helyzetben a 3. csoportba tartozók vannak, az ő problémájuk kezelése nem tűr halasztást. Az árverezési moratórium fenntartása szükséges egészen addig, amíg minimum a magáncsőd el nem érhető lesz számukra. Be kell vezetni az ezen ügyszakban dogozók tevékenységének szabályozását, felügyeletét, elszámoltathatóságát. Minden esetben elérhetővé kell tenni a hitel visszaállítását méltányos paraméterekkel. (Osztrák bankok magyar ügyfeleikkel ezt megteszik)

A végrehajtásokat vissza kell terelni a bírósági eljárások rendjébe.

A 2. csoportba tartozók számossága miatt kiemelten fontos, hogy ne csússzanak le a 3. szintre, mert az már kezelhetetlen állapotokat jelentene. Sok tízezer árverezés, kilakoltatás, ellehetetlenülés társadalmi sokkal jár. Ennek megakadályozására legjobb megoldásnak mutatkozik a tartozás eladási tilalmának bevezetése a bankok részére. Így rákényszerülnének valóban megoldást keresni az ügyféllel közösen, mivel nincs annál rosszabb, ha a könyvelés tele van lejárt tartozással, és utánuk céltartalékot kell képezni. Az újabb eladósítási lehetőségek kiskapuit be kell zárni, mivel ez nem a probléma megoldása, hanem annak exponenciális növelése.

Az 1. kategóriába tartozóknál elsődleges cél a fizetőképesség megtartása. Ezt úgy lehet elérni, ha a szabályozási intézkedések az eredeti (hitel felvételkori) állapotok visszaállítását kényszerítik ki. Ügyfeleink 80%-a ma is tudná fizetni az eredeti törlesztőrészletet. Sok 2. csoportba tartozó is visszakapaszkodhatna a jól fizetők közé. Ez azért is fontos, mert amint valaki hátralékba kerül, a pénzintézetek részéről rögtön folyamatos zaklatásnak van kitéve mind telefonon, mind személyesen, akár munkahelyén is. Ez hatalmas stresszt idéz elő, mely kihat a munkaképességre is. Idővel szociálisan beszűkült tudatállapot jön létre, amikor is a racionális viselkedés lecsökken, az adós képtelenné válik helyzetének kezelésére.

A hátralékba kerülés másik csapdája a büntetési díjak elszabadulása. Az amúgy is fizetési gondokkal küzdő adós nagyon gyorsan kerül olyan helyzetbe ahonnan már nem tud visszakapaszkodni.

Mára a jól fizetők tartalékai is jórészt kimerültek. Az emelkedő megélhetési költségek, és az ezzel párhuzamosan csökkenő fizetések, sok helyen munkanélküliség, újabb hitel bedőlési hullámot vetítenek elő.

A bankok maguktól nem fogják csökkenteni a törlesztőrészleteket, továbbra is szét fogják teríteni a bukott hiteleken elszenvedett (sokszor látszólagos) veszteségeiket. Itt van egy kritikus pont, amit pontosan nem lehet meghatározni. Ha ez elérkezik, akkor hirtelen visszavonhatatlanul megnő a nem fizetők száma. Ezt az inflexiós pontot a bankok belső merev szabályozásuk miatt nem tudják érzékelni.

Az eddig leírtakból kibontakozik két fő intézkedési kategória: 1. A már jelenleg is problémás, bedőlt hitelek átgondolt kezelése, újraszabályozása 2. A most még problémamentes hitelállomány társadalmilag megnyugtató kezelése a tömeges ellehetetlenülés elkerülésére, és az abból következő országválság megakadályozására.

Megoldási utak

  1. Kezeljük a problémás hiteleket egy erre szakosodott pénzintézetben (állami)

E megoldás a problémakör első felével foglalkozik csak, ennek következtében maga előtt görget egy folyamatosan növekvő problémahalmazt. Különböző érvek sorakoztathatók fel, hogy miért nem kell foglalkozni a még rendben fizetők halmazával. Felsorolásszerűen pár ok: a szabad piacba nem szabad beavatkozni, bízunk saját gazdaságpolitikánk már rövidtávon is jelentkező pozitív hatásában (az adósok majd tudnak miből fizetni), a bankrendszer érdekkijáró rendszere felőrli a rendezési próbálkozásokat, nem is akkora ez a probléma, stb.

Ennél nagyobb nehézséget jelent a valós megoldásra nézve az új pénzintézet állami volta. Ezzel a megoldással újra a lakosságot terheljük meg, csak közvetett módon. Nehéz lesz elmagyarázni a betétesi oldalnak, de az egész lakosságnak is ennek indokoltságát. Tetemes költségekkel járhat a hitelek áthozatala, a bank fenntartása, az ügyek kezelése. Nem beszélve az állami szférára jellemzőbb lazább, összefonódó működésre. Egyet mondhatunk csak el: a nehéz helyzetbe került családok nem kerülnek az utcára. Rögtön. Van ennek PR értéke, de a lényeg elsikkad. A valódi felelősök már megint nem vállalják tettük következményeit. Magyarul: a bankok az egyoldalúan megemelt összes költségüket vizsgálat nélkül kifizettetik az állammal, végső soron az emberekkel.

Talán az ment meg minket ettől a megoldástól, hogy nem fognak tudni teremteni elegendő forrást a kormányzat részéről a projekt megvalósítására.

  1. Kezeljük a problémás hiteleket a bankoknál

Egy fokkal jobb a helyzet ebben az esetben. A fent már említett intézkedésekkel, illetve egyéb szabályzókkal el lehet érni, hogy a bankok minél kisebb költséggel kezeljék a problémás állományt. Infrastruktúrájuk, ügyfélkapcsolatuk ebben segít. Illetve számukra a legkomolyabb ösztönző a negyedéves beszámolói kötelezettség.

2/A A bankoknál maradt bedőlt hitelek konszolidációjába beszáll az állam

Még mindig nem foglalkozunk a még fizetők problémájával, még mindig a lakosság fizeti a bankok hibáját. Továbbá meglehetősen bonyolulttá tud válni a rendezési rendszer.

2/B A bankok vállalják az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósok egyes terheit

A magáncsőd bevezetésével, a felszámolható költségek szabályozásával, a végrehajtási szigorításokkal, stb. el lehet érni, hogy a bankok némi felelősséget vállaljanak a válságkezelésben. Még mindig nem foglalkozunk a még fizetők problémájával.

2/C A bankok felelősséget vállalnak eddigi elhibázott hitelezési politikájukért

Itt rögtön rögzíteni kell hol hibáztak a bankok (főbb pontok):

Teljesen egyoldalú szerződéseket írattak alá az adósokkal, bagatellizálva az adósokban felmerült kételyeket

Szerződéskötéskor olyan kockázatokat vállaltattak be az adósokkal, amik kezelésére ők maguk több diplomás szakemberekből álló csoportokat hoztak létre, és nemzetközi kapcsolatokat építettek ki

Olyan ügyfeleknek adtak devizahitelt, akiknek jövedelme nem abban képződik

Olyan ügyfeleknek adtak hitelt, akik fizetési képességéről nem győződtek meg. Csak a fedezet számított

Saját maguk által finanszírozott hitelminősítőkre hivatkozva emelnek díjakat

Olyan költségeket változtatnak, melyekre az ügyfélnek semmilyen rálátása, ráhatása nincsen (pl. kezelési költség). Teljes a kiszolgáltatottság.

A nemzetközi pénzpiacokon, hitelderivatívákon, stb. elszenvedett veszteségeiket a lakossággal fizettetik meg

A lakosság pénzügyi oktatására, tudásának fejlesztésére nem helyeznek hangsúlyt

Manipulatív reklámokkal hamis látszatott keltenek (apróbetűs rész)

A kamatos kamatozással a vállalkozási teljesítménnyel nem összefüggő, azt jóval meghaladó nyereségre tesznek szert

Mindezek fényében minimum elvárásként megfogalmazható a bankokkal szemben a válság kirobbanása óta eltelt időszak többletköltségeinek megtérítése, és az eredeti törlesztőrészletek visszaállítása a lakosság és a kkv-k részére. A törlesztőrészleteket át kell konvertálni helyi devizába (eredeti árfolyamon), hogy mind az egyéni, mind az országkockázat jelentősen csökkenjen. Ezekkel az intézkedésekkel az okozott anyagi kár rendezhető. Az egyes embereket, családokat ért lelki atrocitásokat sajnos nem lehet meg nem történtté tenni.

A bankrendszerbe vetett bizalom jelentősen lecsökkent, és csökken folyamatosan. A régi, több száz éves rend már nem fog visszaállni. A bankrendszernek, és a lakosságnak is új minőségű kapcsolatra van szüksége. Ez a kapcsolat az etikus bankolás irányába való elmozdulást vetíti előre.

A változás legfőbb hátráltató tényezői

– Politikusi függés a bankszektortól

– Nemzetközi nyomás

– Kapitalizmusban való hit

– Jövőkép hiánya

Politikusi függés a bankszektortól

Érthető módon bármely időszakban a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium felső vezetésében számos volt bankár foglal helyet. Ők nem csak a bankszakmában szocializálódtak, hanem oda is tartanak vissza. Elemi érdekük a jó kapcsolatok ápolása a bankokkal, a bankszövetséggel. Ezen kívül a pártok, és a holdudvarukba tartozó vállalkozói kör nem tud meglenni privát banki kapcsolatok nélkül. E két fő ok következtében nem várható politikai részről proaktivitás banki megszorítási területen. Ha változások vannak, akkor az csak reakció egy kialakult kedvezőtlen állapot kezelésére. Ez általában tűzoltást jelent, vagy elterelő hadműveletet, a valódi problémát elkendőzendő. Jellemzően legtöbbször a bankszakma tervezi meg a saját magára korlátozást jelentő intézkedéseket.

E területen a legnagyobb gátló tényező a változást illetően a politikusok félelme, és kisebb mértékben a szakmai tudás hiánya. Ezt áthidalni két féle képpen lehet: 1. A politikusi gárda erkölcsileg megújul, és belsőtartására támaszkodva rendet tesz. (kevésbé valószínű variáció) 2. A Civil szférával felveszi a kapcsolatot, tájékozódik a problémákról más megvilágításban, majd a nyilvánosság elé tárja a helyzetet. Az így kapott társadalmi felhatalmazás segítségével kényszeríti ki a bankszférát a változásra (ez sem túl valószínű). +1. Elképzelhető, hogy vannak már másként gondolkodó bankárok, csak nem érzékelnek kellő támogatást, ezért háttérben maradnak. Őket érdemes felderíteni, és egyeztetni velük.

Nemzetközi nyomás

Magyarország nemzetközi mércével is példátlanul kiszolgáltatott a külföldi bankoknak. A kereskedelmi bankszektor mérlegfőösszegének 98,5%-át külföldi többségű bankok alkotják. Kimondhatjuk, hogy pénzügyekben nálunk azt lehet megtenni, amire külföldről rábólintottak. Maga az MNB is irányítását tekintve inkább az EU-hoz kötődik, mint hozzánk, hiába van magyar tulajdonban.

A válság kirobbanása, és annak kezelése rávilágított arra, hogy a gondba került külföldi anyabankok helyzetük javítását nagyban a központjuktól távolabb fekvő kiszolgáltatott régiók erősebb megsarcolásával segítették elő. Kérdés mikor lesznek hajlandók ezen a gyakorlaton változtatni. Véleményem szerint vagy a tartós nemzetközi pü-i helyzet normalizálódása, vagy a hazai állapotok kritikussá alakulása változtathat ezen a helyzeten.

Kapitalizmusban való hit

A szabadpiaci szabályozás, a tőke korlátlan hatalma, a tőzsdék működései, és szerepei, stb. egyáltalán nem kérdőjeleződött meg igazán. A válság kezelése kapcsán meghozott intézkedések inkább látványosak, mint segítőek. A meghirdetett programok végrehajtása sok esetben eltér eredeti céljuktól, ellenőrizhetetlenek, átláthatatlanok. Sőt, némely program nyomán újabb válságok elé nézünk. Pl. a gépkocsi vásárlások állami támogatásával mesterségesen fokozzák a gazdasági aktivitást, miközben a természeti erőforrás-gazdálkodás ezzel nem tart lépést. Magyarán a nem fenntartható gazdaságot építjük, rohanunk a szakadék felé.

Az elmúlt évszázadok folyamán a kialakult kapitalizmus napjainkban már jócskán túl van fénykorán, élettől eltávolodott, túlszabályozott, bürokratikus rendszerré vált. Megreformálása már nem segít. Egész társadalmi berendezkedésünk új ideák iránt kiált. Nehéz ezt észrevenni a rendszert működtetőknek, és szembe nézni a változtatási kényszerrel. Közben az emberek is sokat változtak, tudatosodtak. Jelenleg a feleszmélés idejét éljük, amikor is sorozatosan és folyamatosan derülnek ki a rendszer problémái, és ebből fakadóan kérdőjeleződik meg sokakban a jól megszokott életszemlélet. Attól, hogy ez történik, még nem következik be szükségképpen változás. Ahhoz az emberiség újabb tudatosodási hulláma, és az új ideák szélesebb körű elterjedése szükséges. Ezért is nehéz a hitelezési rendszeren alapvetően változtatni most. Viszont a folyamatok exponenciálisan gyorsulnak, következéskép nem vagyunk messze a gyökeres változásoktól.

Jövőkép hiánya

Hátráltatja a változások folyamatát a hiányzó jövőkép is. Ha nincsenek ideák, elképzelések, modellek az új rendszert illetően, akkor még nagyobb kárt is lehet okozni a meglévő rendszer siettetett lebontásával. A jelenlegi állapot elkötelezettjei ezt a tényt igyekeznek is kihasználni, az új kezdeményeket igyekeznek elhallgatni, nevetségessé tenni, esetleg üldözni. Másik lehetőség a késleltetésre a félelemkeltés. Ha bebizonyosodik a média által, hogy nincs más, mint a jelenlegi kapitalizmus, akkor sokáig nagy tömegeket lehet visszatartani az aktivizálódástól.

A kiút megtalálása azért is oly nehéz, mert a gazdasági, pénzügyi tudományok alapjai és a rájuk épített hatalmas gépezet ideológiai, és nem fenomenológiai alapú. Az uralkodó eszmerendszerek nélkülözik a valódi természet megfigyeléséből nyert inspirációkat, és a szellemi világgal való tudatos kapcsolat adta felismeréseket.

Hogy akkor mégis milyen az a jövőkép, ami segít az emberiségnek meglépni a következő lépcsőfokot fejlődésében? Az már egy másik írás témája lesz J

Mindezen hátráltató tényezők eltörpülnek a mellett, amit az emberiség belső tudatosság szint emelésének nehézségei jelentenek. Szinte minden külső tényező látszólag az ellen van, hogy tömegek ébredjenek magasabb öntudatra. A látszólagosság abban áll, hogy valójában a mai külső állapotok szükségesek ahhoz, hogy az ember saját szabadságát kiküzdje és tudatosan emelkedjen fel felebarátaival együtt. Amint sokakban átfordul az, hogy rendszereink nem ellenünk vannak, hanem mi hoztuk létre őket, és mi változtathatunk rajta, továbbá mi értünk vannak, abban a pillanatban kihívássá válik minden körülöttünk, és megkezdjük a valódi változást. Közösen, együtt.

2010-04-19 Korsch Péter

3 thoughts on “A hitelválságból kivezető lehetséges gazdasági, pénzügyi megoldási utak

  1. Eldor - Honti László

    Kedves Péter,
    cikkedben írt következő pontokhoz van megoldásom:
    A változás legfőbb hátráltató tényezői
    – Politikusi függés a bankszektortól
    – Nemzetközi nyomás
    – Kapitalizmusban való hit
    – Jövőkép hiánya

    A megoldások szoftveres kivitelézésre most munkatársakat keresek

    Ezért szívesen találkoznék veled/veletek

    Üdv: Eldor
    Skype: eldor678
    +36-30-275-7939

  2. Vajainé Nagy Margit

    Szia, Peti! 2010.július 17.
    Az utolsó soraidhoz szeretném hozzáfűzni, hogy az Aranykort nem a Krisztusi szeretet hozza el, hanem a Sátán. (nevezhetjük másképp is). Hiszen ki akarna itt bármin is változtatni, ha úszunk a boldogságban, az anyagi biztonságban, ha tudjuk hogy tervezhető a jövő. A változtatást csak akkor kezdjük el, ha anyagilag-erkölcsileg és szellemileg is összeomlunk. Egy természetgyógyász tanárom mondta egykor, hogy elég mélyre kell ahhoz kerülni, hogy onnan felfelé vágyakozzunk. A dualista világban kell mindkét erő, hiszen ezek harca hozza el a fejlődést. Nem mindegy a hogyan.
    Remélem sokan olvassák az írásodat és ráébrednek a tennivalókra.

  3. KÜles Låszló Tibor

    Szia Peti!

    SajnÃ¥lom, hogy mÊg gondolat szinten sem jelent meg írÃ¥sodban az a javaslat, melyet mÃ¥r egy Êve a Hitel KerekasztalnÃ¥l is igyekeztem ismertetni, alÃ¥tÃ¥masztani. A bedþlt hitelek esetÊben ui. a bedþlt hitelek Ã¥llami felvÃ¥sÃ¥rlÃ¥sa lenne a jó megoldÃ¥s szerintem, nem az ingatlanok felvÃ¥sÃ¥rlÃ¥sa (ami a jelenlegi hivatalos elkÊpzelÊs) . Sþt, ideiglenesen Ã¥llami monopóliummÃ¥ lehetne tenni a bedþlt hitelek felvÃ¥sÃ¥rlÃ¥sÃ¥t, az Üsszes opciós szerzþdÊs hatÃ¥lyon kívßl helyezÊsÊvel pÃ¥rhuzamosan. Ez megszßntetnÊ azt a piacot, mely az ingatlanok megszerzÊsÊre jÜtt lÊtre. RÊszletesen kifejtettem mÃ¥r ezt a vÊlemÊnyemet a Hitel KerekasztalnÃ¥l, Ês alÃ¥tÃ¥masztottam szÃ¥mokkal. Egy Êve igyekszem minden lehetsÊges módon eljuttatni ezt a jelenlegi dÜntÊshozókhoz, de valamiÊrt senki nem akarja meghallani. (Vajon miÊrt ?:)) A FehÊr KÊmÊnyseprþket azÊrt ki kell vennem ebbþl a kÜrbþl, þk beÊpítettÊk javaslataik kÜzÊ – becsßletßkre legyen mondva. Amiatt írom le ezt most itt is, hÃ¥tha talÃ¥lok egy fßlet, mely meghallja. TalÃ¥n mÊg mindig nem kÊsþ.
    EgyÊbkÊnt ez a megoldås a kårosultak Üsszefogåsåval is kiutat jelenthetne mÊg a mai napon is. Gyakorlatból tudom, nemrÊg vettem ily módon kÜvetelÊst.

    Üdvözlettel:
    KÜles Låszlónn1nn1

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *