A Mor�lis Hitel Egyes�let Blogja

Money rules the world, who rules the money?

K�tai Szabolcs — Fri, 29 Jul 2011 13:36:52 +0000

Ezzel a c�mmel rendezte meg imm�r 4. etikus banki ny�ri iskol�j�t j�lius elej�n Canterbury-ben az Institute for Social Banking, eur�pai etikus bankokat t�m�r�t� szervezet. Ennek �zenete van. T�bb is.

M�gpedig az els�, hogy Eur�p�ban l�teznek etikus bankok, m�gpedig az uni�s tag�llamok t�bb, mint fel�ben, sz�muk 25 f�l�tt van. Mit is jelent az, hogy “etikus bank”? A jelenlegi t�rsadalmi l�gk�rben els� k�zel�t�sben ez a sz��sszet�tel ellentmond�sosnak t�nik. Pedig nem felt�tlen�l az. Az etikus bankok magukat �gy defini�lj�k, hogy “bankok lelkiismerettel”. Ezek a p�nz�gyi int�zm�nyek els�dleges c�ljuknak nem a profitmaximaliz�l�st, hanem t�rsadalmilag hasznos kezdem�nyez�sek megval�sul�s�nak el�seg�t�s�t t�zt�k ki c�lul azok finansz�roz�s�nak megteremt�s�vel. Ebb�l ad�d�an h�rom l�nyeges tulajdons�ggal b�rnak, amely egyed�l�ll�v� teszi �ket a mai p�nz�gyi vil�gban. Ezek a “felel�ss�gv�llal�s”, az “�tl�that�s�g” �s a “fenntarthat�s�g”.

M�sodik, hogy ezek a bankok gyorsan fejl�dnek. Legt�bbj�k az ut�bbi �vekben 10-20-30%-os �ves b�v�l�st �rt el folyamatosan. A polg�rok egyre t�bben egyre fontosabbnak tartj�k, hogy “j� helyen” tudj�k a p�nz�k. Azaz tudj�k minek a finansz�roz�s�ra haszn�lja (pl. meg�jul� energia, biogazd�lkod�s, kult�ra, oktat�s, fenntarthat� gazdas�g, stb…) �s mire nem haszn�lja (pl. fegyverkez�s, szexipar, doh�nyipar, alkoholipar, k�rnyezetszennyez�- k�rnyezetrombol� tev�kenys�gek, emberi m�lt�s�got semmibevev� v�llalkoz�sok, stb…) azt a bank. Ez�rt is j�tt l�tre az “Institute of Social Banking”, mert a dinamikus b�v�l�s k�vetkezt�ben hi�ny kezd mutatkozni az etikus bankol�s ir�nt elk�telezett banki szakamberekb�l.

�s v�g�l a harmadik, hogy ezek a bankok egy k�z�ss�get alkotnak �s seg�tik egym�st, illetve az �rdekl�d�ket az etikus bankol�s utj�n. A ny�ri iskol�n nyitott l�gk�rben tanultunk, vit�ztunk, gondolkodtunk, �s legf�k�pp kapcsolatokat teremtett�nk egym�ssal. Mert az etikus bankol�s alapvet� eleme a k�z�ss�g is. Egym�ssal �s az �gyfelekkel is. Ezek a bankok nem elv�lasztani igyekeznek egym�st�l a bet�teseiket �s a hitelfelvev�iket (mint azt a klasszikus kereskedelmi bankok teszik, ezzel egym�ssal ellent�tes �rdekeket kialak�tva). Hanem �sszek�tni igyekszenek egym�ssal �ket, hogy mindenkinek a k�z�s �rdeke legyen a projektek sikere.

�r�mmel l�tjuk, hogy Magyarorsz�gon is elindul�ban vannak etikus banki kezdem�nyez�sek. A ny�ri iskola kapcs�n meger�s�d�tt bennem az a meggy�z�d�s, hogy itthon is l�tjogosults�ga van etikus bank l�trej�tt�nek.

R�vid �r�sok az etikus bankokr�l:

Benedikter, Europan Answers to the Financial Crisis: Social Banking and Social Finance, Stanford Program on International and Cross-Cultural Education, 2011.

De Clerck, Ethical Banking, 2009.

A konferencia let�lthet� el�ad�sai:

http://www.social-banking.org/summer-school/summer-school-2011/downloads/

Eur�pai etikus banki szervezetek:

Etikus Bankok Eur�pai Sz�vets�ge (FEBEA), www.febea.org

Intitute for Social Banking, www.social-banking.org

K�z�ss�gi p�nzek� a j�v�

Tak�ts P�ter — Wed, 20 Jul 2011 19:02:06 +0000

Napjainkban, amikor m�r mindenki sz�m�ra nyilv�nval�ak �s l�that�ak azok a m�ly �s l�nyegi ellentmond�sok, melyek a gazdas�gi rendszerben fesz�lnek �s a k�zelg� v�ls�g szele m�r nem csak az Eur�t, hanem mag�t az Eur�pai Uni�t is megcsapta, a k�z�ss�g �rdekeinek v�delme az egyik legfontosabb feladat. V�dekezni kell a v�rhat� probl�m�k �s vesz�lyek ellen. R�ad�sul az ezredfordul� egy �j precedenst is teremtett a gazdas�gi visszaes�sben �s a munkan�lk�lis�g soha nem l�tott n�veked�s�ben, valamint abban, ahogyan a termel�s n�veked�s�t az emberek egyre roml� �letk�r�lm�nyei k�s�rik. K�zben a k�rnyezeti �s a t�rsadalmi le�p�l�s m�rt�ke is p�lda n�lk�li. A probl�m�k megold�s�ban a k�zponti hatalom eszk�zei sorra kudarcot vallottak �s az eg�sz vil�got megr�z� �jabb v�ls�g jelei m�r l�that�ak. Sem t�rv�nyekkel, sem pedig a hatalom m�s eszk�zeivel nem lehet m�r meg�ll�tani ezeket a folyamatokat, vagyis nem lehet a siker rem�ny�ben szembesz�llni ezekkel a jelens�gekkel.

A szakemberek sz�m�ra ma m�r teljesen nyilv�nval�, hogy amit a k�zponti hatalom elrontott, azt csak a helyi k�z�ss�gek szintj�n lehet megoldani �s ez�rt a leg�sszer�bb ott tenni valamit. Egy�rtelm�en megmutatkozik, hogy jelen pillanatban a probl�m�kra csak a region�lis vagy kis k�z�ss�gi szinten hozott int�zked�sek tudnak megold�st adni. Ez�rt be kell l�tni, hogy csak a du�lis p�nzrendszerek k�pesek megold�st adni ezekre a probl�m�kra. Ezek a j�v� z�logai, mert hat�konyan �s egyszer�en tudj�k kezelni azt, amit a k�zponti hatalom eszk�zeivel ma m�r nem lehetett megoldani.

A v�dekez�snek t�bbf�le m�dja is lehet, de alapja minden esetben az, hogy k�pesek vagyunk-e megk�rd�jelezni a r�gi ber�gz�d�seket. Mert ha igen, akkor l�trehozhatunk egy olyan �j rendszert, melyben a r�gi �s az �j, a glob�lis �s a helyi egym�ssal harm�ni�ban van. Azt a rendszert, ami ezt a harm�ni�t biztos�tani k�pes du�lis p�nzrendszernek nevezik �s ebben a nemzeti p�nz mellett egy region�lis (megyei, t�rs�gi, region�lis) p�nzhelyettes�t� eszk�z, �gy egy k�z�ss�gi p�nz is fontos szerepet j�tszik. Ez nem egy csodaszer, de jelen pillanatban a leghat�konyabb v�dekez�s korunk fenyeget� probl�m�i: a p�nz�gyi �s gazdas�gi rendszer �sszeoml�sa, a recesszi�, a munkan�lk�lis�g, a k�z�ss�g sz�thull�sa �s a k�rnyezet roml�sa ellen. A nemzetk�zi tapasztalatok alapj�n a du�lis p�nzrendszerek �ltal l�trehozott harm�ni�b�l olyan gazdas�gi mozgat� er�k fakadnak, melyek az azt bevezet� t�rs�g gazdas�gi fellend�l�s�t hozz�k. Egyben ezt tekinthetj�k a legjobb v�dekez�snek a gazdas�gi �s p�nz�gyi rendszer �sszeoml�s�b�l keletkez� vesz�lyekkel szemben.

Itt n�h�ny linket adunk meg, ahol a helyi p�nzekr�l tov�bbi inform�ci�kat szerezhet:
1.) http://scribd.com/helyipenz
2.) http://slideshare.net/helyipenz
3.) http://issuu.com/helyipenz
4.) http://vimeo.com/helyipenz
5.) http://flickr.com/helyipenz

P�nz�gyi rendszer�nk recseg-ropog

Tak�ts P�ter — Mon, 18 Jul 2011 19:02:28 +0000

Olyan aut�ban robogunk p�nz�gyi v�ls�gr�l v�ls�gra, amelyikben rossz a korm�ny �s a f�k, s a vezet�ket �s az �ppen aktu�lis t�rk�peket is s�r�n v�ltogatj�k – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bernard Lietaer belga k�zgazd�sz, az eur� el�dje, az ECU megtervez�je. A teljes cikk az MNO-ban

MI LESZ VELED EU?

Tak�ts P�ter — Thu, 14 Jul 2011 09:39:05 +0000

Az egyre fokoz�d� v�ls�g �s az Eur� k�r�li n�vekv� probl�m�k felvetik az EU sors�nak k�rd�s�t is. Hogyan tov�bb, mi lesz az EU-b�l? Ebben a t�m�ban n�h�ny figyelemre m�lt� elemz�s jelent meg a napokban.

Ezek k�z�l most aj�nljuk az Index �r�s�t, mely szerint nem volt m�g ilyen neh�z helyzetben az Eur�pai Uni� soha. A k�z�s p�nzt haszn�l� tag�llamok egy r�sz�nek teljes elad�sod�sa nagy borul�ssal fenyeget. Vagy sz�tesik az egys�ges piac, vagy pedig az EU nemzeti korm�nyai nem maradnak t�bbek helyi �nkorm�nyzatokn�l, �s a legfontosabb �gyek ir�ny�t�sa Br�sszelbe ker�l. Egyik �t sem l�tszik megnyugtat�nak. Teljes cikk

N�h�ny napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban is egy �rdekes elemz�s jelent meg, melynek c�me Zur�ck zur Nation, azaz Vissza a nemzethez. Ebben a cikk �r�ja azt fejtegeti, hogy b�r az EU volt a legjobb, ami az �reg kontinenssel t�rt�nhetett, m�gis az �vek sor�n Br�sszel egy olyan d�monn� v�lt, ami m�ra m�r ellen�rizhetetlen �s lev�lthatatlan. Ez�rt csak egyetlen �t maradt az �sszeoml�s elker�l�s�re. Teljes cikk

HVS HELYI P�NZ KONFERENCIA

Tak�ts P�ter — Wed, 13 Jul 2011 20:59:41 +0000

J�lius 9-10-�n k�t napos nemzetk�zi Helyi P�nz Konferenci�t rendezett a HVS Buda�rs�n. Ezen a konferenci�n neves magyar el�ad�k mellett Bernar Lietaer �r is el�ad�st tartott a du�lis p�nzrendszerek el�ny�r�l �s a C3 n�ven ismert speci�lis B2B elsz�mol�si rendszerr�l, amit a k�rbetartoz�s elker�l�s�re javasol bevezetni.
A konferenci�n Egyes�let�nk alap�t� tagja Tak�ts P�ter is el�ad�st tartott, �s a k�z�ss�gi p�nzek �s a k�z�ss�g �p�t�s kapcsolat�r�l besz�lt. Az el�ad�s �rott anyaga let�lthet� itt:
Tak�ts P�ter: �j vil�gpolg�rok �s �j k�z�ss�gek

Egy�b a k�z�ss�gi �s helyi p�nzekkel kapcsolatos linkek:
1. Helyi p�nz on Sribd
2. Helyi p�nz on SlideShare
3. Helyi p�nz on Vimeo

Mission completed – els� f�zis v�ge

K�r�si �kos — Wed, 15 Jun 2011 17:36:47 +0000

A Sz�vets�g beteljes�tette feladat�t: Jelentem, a mai nappal lez�rtuk MagnEtik nevezet� projektc�g�nket, melyet Egyes�let�nk �s a MagNet Bank 2010-ben hozott l�tre a Bank k�z�ss�gi “�jBankk�” val� �talakul�s�t seg�tend�.

B�szk�k vagyunk, hogy r�szt vehett�nk ebben a korszakalkot� munk�ban, melyet t�bb d�jjal (MC – �v Bankja, CSR f�d�j) is illetett a szakma.
Itt olvashat� a bank k�sz�n� levele, melyben a Bank vezet�i m�ltatj�k munk�nkat. H�l�sak vagyunk a lehet�s�g�rt, mi is sokat tanultunk a fejleszt�si folyamat sor�n.

Cantona reflex

K�r�si �kos — Mon, 06 Dec 2010 20:31:07 +0000

Eric Cantona forradalmat hirdetett a bankok ellen.

OK, akkor egy r�vid – ideol�giai – h�tt�r az indexes cikkhez.

A kozmoszban rend van. Az emberis�gnek van egy RENDes fejl�d�si menete. A ny�legyenes, a krisztusi, a s�l�k szerinti, a k�tpontk�ztilegr�videbb stb. arany k�z�p�t egyel�re nehezen megtal�lhat� a ma ember�nek, ez�rt az �t mindk�t sz�l�n seg�t�k terelnek, vezetnek, �rny�kk�nt k�s�rnek minket. (Val�j�ban �ppen az �rny�kunkba tudnak belekapaszkodni.)

A t�rsadalmak fejl�d�se is ezen k�t er� �ltal h�nyattatott. Fejl�dik a tudat, de az int�zm�nyrendszer becsontos�t, nem rugalmas, nem alakul hozz�. Hi�ba tudjuk m�r mit kellene m�sk�pp tenn�nk, a szok�saink, int�zm�nyeink visszatartanak. Vannak, akik el�re menn�nek, v�ltoztatn�nak, de a r�giek h�vei visszah�zz�k. A visszah�z�s k�ts�gbe ejti a lelkes halad�kat, �s az agresszi�, az anarchia karjaiba hajtja �ket. A kiv�vott v�ltoz�s azut�n nagyon f�jdalmas, �s m�r mindenki visszacsin�ln�. Ez�rt azt�n logikus, hogy visszarendez�d�s k�vetkezik, de k�zben az�rt m�giscsak t�rt�nt valami. Mint k�gy� a b�r�t, nem fokozatosan n�veszti, hanem amikor kin�vi, nagy k�nok �s vesz�lyek �r�n, levedli.

Igen, megvan az elvi lehet�s�g az evol�ci�s fejl�d�sre is a revol�ci�s helyett. Ha nem vagyunk h�ll�k.

Ha megfigyeled Cantona arc�t, akkor sokmindent meg�rthetsz… nem annyira az �ntudat �s a jobb�t� sz�nd�k sug�rzik bel�le. De h�t valakinek ezt a szerepet is kiosztott�k. Szerintem nemi is tudja, hogy kiket szolg�l ezzel a tett�vel. (A vil�gv�ls�gok, h�bor�k eddig mindig a gazdag-szeg�ny oll�t nyitogatt�k.) Addig az mindenesetre dics�retes, ha valaki a hatalm�t, ismerts�g�t �breszt�sre haszn�lja. Amikor viszont m�r nem csak � maga vet�ti a gonoszt k�v�lre, hanem m�sokat is erre a projekci�ra buzd�t, kezd s�nt�tani a dolog.

Ha azt mondan�, hogy nem a bankok a gonoszak, hanem MI, bet�tesek m�k�dtetj�k ezt az eg�sz rendszert, mi vagyunk a gonoszak, hogy munka n�lk�l kamatot k�r�nk a bankt�l a p�nz�nk�rt, ezt hagyjuk de gyorsan abba, �s mondjuk meg a banknak, hogy mit finansz�rozhat a p�nz�nkkel, az el�bbre mutat� lenne, az tetszene!

Amit az elemz�k mondanak, az pedig a m�sik sz�ls�s�g. Nagyon vesz�lyes az emberekbe azt sulykolni, hogy a rendszer megv�ltoztathatatlan, �s t�le f�ggetlen�l l�tez� dolog. Ez a legdurv�bb manipul�ci�, hazugs�g. A rendszert mi hoztuk l�tre, mi m�k�dtetj�k, �s csak mi emberek tudjuk megv�ltoztatni.

Konkr�tan a t�m�hoz: a bank m�rleg�b�l kiolvashat�, hogy bet�teseinek h�ny %-a kell hogy egyszerre elmenjen, hogy g�z legyen bel�le. Nem neh�z bed�nteni egy bankot, l�ttunk m�r ilyet itthon is, el�g egy rossz pletyka…

A l�nyeg a tudatosod�s, vagyis hogy aki a nevezett bankokb�l kiveszi megtakar�t�sait, az hova viszi a p�nz�t… Van-e olyan hely, ahol tudja mi j�n l�tre a p�nze �ltal, vagy err�l a felel�ss�g�r�l lemond, �s csak a kamat alapj�n d�nt?

KamaszBank

K�r�si �kos — Sat, 04 Dec 2010 20:46:52 +0000

Kamasz gyermekeimre legjellemz�bb tal�n az, hogy csak magukra tudnak gondolni. A csal�dot, mint saj�t infrastrukt�r�jukat kezelik, abba be nem tesznek semmit, csak haszn�lj�k, �lvezik el�nyeit. Akkor j�nnek haza, ha �lmosak, �hesek, tiszta ruha kell, vagy p�nzre van sz�ks�g�k. Kizab�lj�k a h�t�t, kif�rdik a melegvizet, elhaszn�lj�k a samponomat, a borotv�imat, elhordj�k kedvenc ruhadarabjaimat, �s kizsebelnek. V�llal�saikkal hadil�bon �llnak, most f�radtak, most el kell menni�k, most nem �rnek r�… Tetteik sem k�zvetlen a csal�dra, sem a t�gabb k�rnyezet�kre gyakorolt hat�s�val egy�ltal�n nincsenek tiszt�ban, nem is �rdekli �ket. �nj�k er�s�t�s�n dolgoznak, ezt ki kell b�rni. (Vekerdy egyszer azt mondta, az�rt olyan �desek a kisgyerekek, hogy el�gg� megszerethess�k �ket ahhoz, hogy a kamaszkort kib�rjuk.:)

Egyes neves bankjaink manaps�g azt j�tssz�k, hogy nem �j�tj�k meg az �vek �ta n�luk forgalmaz� c�ges �gyfeleik hiteleit, ink�bb t�nkreteszik eddigi partnereiket, akik m�r rengeteg p�nzt hoztak nekik a konyh�ra. Egyszer csak nemk�v�natoss� v�ltak, ezen cikk – �s ezen orsz�g – kereteit meghalad� okokn�l fogva.

Amikor felmondanak egy hitelt, akkor fogalmuk sincs, hogy mit m�velnek val�j�ban. Mint egy kamasz, csak a nagyon-r�vid-t�v�, szinte azonnali v�gyaikat, �rdekeiket tartj�k szem el�tt. Hogy mi t�rt�nik a vev�kkel, besz�ll�t�kkal, az alkalmazottakkal, milyen hat�sa van ennek a tettnek az adott szektorra, az eg�sz gazdas�gra, az indifferens. „Nem az � dolguk.”

Glob�lis gazdas�gunkban, v�gtelen egym�srautalts�gunkban, szoros �sszek�t�tts�g�nkben egy c�g bed�l�se, nem int�zhet� el egy v�llr�nd�t�ssal! Hatalmas tovagy�r�z� hat�sa van! Olyan, mintha a testemben csak az egyik szervem mondan� fel a szolg�latot, �s azt mondan�m: „Na �s, van egy csom� m�sik…” Gondolja csak v�gig az olvas�, milyen hatalmas k�rt szenvednek az alkalmazottak, csal�djaik, a sz�ll�t� c�gek �s alkalmazottaik, a leend� vev�k �s kor�bbi megrendel�k! P�r gondolati l�pesen bel�l sokmilli� �rintett ker�l a l�t�k�r�nkbe!

Beindult ez az �nmag�t gerjeszt� negat�v visszacsatol� mechanizmus, a cs�dhull�m, �s ezt egyre nehezebb meg�ll�tani… ha egy�ltal�n m�g lehets�ges.

K�sleltetni, hogy szemben�zz�nk ezzel a t�nnyel, azt persze lehet. A bank, bet�test �s hitelest egym�s el�l eltakar� mechanizmusa seg�t minket bealudni. Ha a gazdas�g bed�l�s�t nem is lass�tja, eltakarja el�l�nk, hogy mekkora g�z van. A mag�nemberek megtakar�t�saikat – t�bbnyire a kock�zat n�lk�li magas kamat rem�ny�ben – bet�tk�nt elhelyezt�k a bankokban. P�nz�k virtu�lisan m�g ott van a megtakar�t�si sz�ml�kon, gyakorlatban pedig ki van hitelezve – ak�r t�bbsz�r�sen is – olyan mag�nszem�lyeknek, akik a bed�l� c�gekben dolgoztak, �s olyan c�geknek, amelyek el�bb-ut�bb bed�lnek, mert m�r senkinek nincs p�nze t�l�k v�s�rolni. A bank egyszer le kell majd �rja hitelez�si vesztes�gk�nt a most m�g k�tes�lyesnek hazudott kihelyez�seket. A bet�teseknek �gy t�nik, mintha p�nz�k m�g meglenne, abban a biztos tudatban �lnek, hogy van a bankban megtakar�tott p�nzem, biztons�gban vagyok. Holott ez egyre ink�bb csak egy ill�zi�. Ebben is �ssze vagyunk k�tve, bet�tes �s hiteles. Ez�rt sem mindegy, hanem mindenkit �rint, hogy cs�dbe megy egy c�g, vagy sem.

Tanuls�gok:
- �ssze vagyunk k�tve. Felel�sek vagyunk minden ember�rt, minden c�g�rt!
- A magas kamat rem�ny�ben elhelyezett bet�tesek tartj�k fent a mai bankrendszert.
- Kapzsis�gunkban munka �s felel�ss�gv�llal�s n�lk�l egy�ni haszonra akarunk szert tenni, mint a kamaszok.

T�rv�nyszer�s�g: A gazdas�gban minden egy�ni �t�let hib�s! Ki lehet mondani, hogy ma m�r minden gazdas�gra vonatkoz� d�nt�s rossz, k�ros, ami egyoldal�an, az �rintettekkel val� egyeztet�s n�lk�l j�n l�tre.

Megold�s:
Gazdas�gi, p�nz�gyi d�nt�seink meghozatalakor nem szabad csup�n a r�vid-t�v� fisk�lis szempontokat figyelembe venn�nk. A Feln�ttBank bet�teseinek el�sz�r is le kell �lnie az �gyf�llel, �s meg kell �t m�lyen ismernie. Azut�n meg kell ismernie a besz�ll�t�ikat, alkalmazottaikat, akiket egy tollvon�ssal szint�n t�nkretehetne. Ha bajban van, seg�ts�g�re kell sietnie! Fel kell m�rnie tettei t�gabb k�vetkezm�nyeit! Mindezt persze nem lehet elv�rni egy mai KamaszBankt�l. T�rsul�sokat kell l�trehoznunk. A megtakar�t�sainkat nem a hagyom�nyos bankba kell tenni, hanem ezekbe az asszociat�v bankokba, aholis az �rintettek(!) ezen kib�v�tett elvek alapj�n d�ntik el, hogy �sszt�rsadalmi szempontb�l mi �t�ltetik hasznosnak, mire adnak hitelt, mire nem.

A hitelv�ls�gb�l kivezet� lehets�ges gazdas�gi, p�nz�gyi megold�si utak

kpeti — Sun, 09 May 2010 22:40:46 +0000

Korsch P�ter

A kialakult helyzet r�vid �ttekint�se

A 2008-ban kirobbant v�ls�g felel�se, okoz�ja a szabadj�ra engedett glob�lis bankrendszer. Az elm�lt m�sf�l �vben meghozott reformint�zked�sek (els�sorban az USA-ban) alapvet� v�ltoz�st nem hoztak a p�nz�gyi rendszerekben. A bankrendszer m�g jobban koncentr�l�dott, �s vesztes�geit �th�r�totta a lakoss�gra.

Magyarorsz�gra szint�n az egyoldal� megn�vekedett k�lts�g �th�r�t�s a jellemz�. A hitelv�ls�g kezel�s�re hozott int�zked�sek is azt mutatj�k, hogy a bank lobbi folyamatosan k�pes �rdekeit, gondolkod�s�t �rv�nyes�teni a k�z felett. Az �nkorm�nyzatok el�v�s�rl�si joga, az etikai k�dex, a hitelny�jt�si szab�lyok szigor�t�sa mind-mind alkalmatlanok a m�r megl�v� hatalmas devizahitel �llom�ny kezel�s�re. Ebb�l fakad�an orsz�gkock�zatunk b�rmikor �jra az egekbe emelkedhet, mely �jabb t�rleszt�r�szlet emelked�sben realiz�l�dhat megval�s�tva ezzel egy negat�v fizet�si spir�lt.

2009 v�g�re a felvett hitelek m�r 30%-n�l alakult ki fizet�si k�sedelem. A KHR list�n t�bb, mint 800.000 szem�ly volt nyilv�ntartva. Ez a sz�m csak az�rt nem haladja meg az 1 milli�t, mert �vk�zben mintegy 60.000 hitelszerz�d�st �tstruktur�ltak, �t�temeztek, illetve �jabb hiteleket hagytak j�v� megl�v� �gyfeleknek, hogy kevesebb legyen a bed�l�s.

A bankok jelent�sen v�ltoztattak probl�m�s hiteleik kezel�s�n. 2009-ben 90%-al n�tt az eladott k�vetel�sekben �rintett lak�ingatlanok sz�ma. Ezt az�rt fontos megeml�teni, mert a jogi szab�lyoz�sok, nyilv�nos adatszolg�ltat�si el��r�sok, �s szigor�t�sok ezekre a ter�letekre m�r nem t�rnek ki r�szletesen. A bajba ker�lt ad�s lehet�s�gei az egyenrang�, m�lt�nyos elb�n�sra s�lyosan s�r�lnek a gyakorlatban. A be�llt ingatlan piac hat�sa tov�bb rontja a k�rosult �letlehet�s�geit. A t�red�k �ron �t�kes�tett ingatlanok ut�n a b�ntet�sekkel, k�l�nb�z� d�jt�telek �ltal megemelt tartoz�sokkal sokan kil�t�stalan helyzetbe ker�lnek, mert �let�k v�g�ig tart� tartoz�s marad m�g a nyakukban. T�rsadalmunk szoci�lis h�l�ja jelenleg nincs felk�sz�lve nagy t�meg� nincstelen ember ell�t�s�ra, visszailleszked�s�k el�seg�t�s�re.

Megold�si utak fel�

A probl�ma t�bb szint� kezel�st ig�nyel. A fizet�s k�pess�gi �llapotok szerint �rdemes csoportos�tani a meghozand� int�zked�sek k�r�t.

1. Jelenleg rendesen fizet�k

2. M�r valamilyen h�tral�kkal rendelkez�k

3. Lej�rt tartoz�ssal rendelkez�k

A legs�lyosabb helyzetben a 3. csoportba tartoz�k vannak, az � probl�m�juk kezel�se nem t�r halaszt�st. Az �rverez�si morat�rium fenntart�sa sz�ks�ges eg�szen addig, am�g minimum a mag�ncs�d el nem �rhet� lesz sz�mukra. Be kell vezetni az ezen �gyszakban dogoz�k tev�kenys�g�nek szab�lyoz�s�t, fel�gyelet�t, elsz�moltathat�s�g�t. Minden esetben el�rhet�v� kell tenni a hitel vissza�ll�t�s�t m�lt�nyos param�terekkel. (Osztr�k bankok magyar �gyfeleikkel ezt megteszik)

A v�grehajt�sokat vissza kell terelni a b�r�s�gi elj�r�sok rendj�be.

A 2. csoportba tartoz�k sz�moss�ga miatt kiemelten fontos, hogy ne cs�sszanak le a 3. szintre, mert az m�r kezelhetetlen �llapotokat jelentene. Sok t�zezer �rverez�s, kilakoltat�s, ellehetetlen�l�s t�rsadalmi sokkal j�r. Ennek megakad�lyoz�s�ra legjobb megold�snak mutatkozik a tartoz�s elad�si tilalm�nak bevezet�se a bankok r�sz�re. �gy r�k�nyszer�ln�nek val�ban megold�st keresni az �gyf�llel k�z�sen, mivel nincs ann�l rosszabb, ha a k�nyvel�s tele van lej�rt tartoz�ssal, �s ut�nuk c�ltartal�kot kell k�pezni. Az �jabb elad�s�t�si lehet�s�gek kiskapuit be kell z�rni, mivel ez nem a probl�ma megold�sa, hanem annak exponenci�lis n�vel�se.

Az 1. kateg�ri�ba tartoz�kn�l els�dleges c�l a fizet�k�pess�g megtart�sa. Ezt �gy lehet el�rni, ha a szab�lyoz�si int�zked�sek az eredeti (hitel felv�telkori) �llapotok vissza�ll�t�s�t k�nyszer�tik ki. �gyfeleink 80%-a ma is tudn� fizetni az eredeti t�rleszt�r�szletet. Sok 2. csoportba tartoz� is visszakapaszkodhatna a j�l fizet�k k�z�. Ez az�rt is fontos, mert amint valaki h�tral�kba ker�l, a p�nzint�zetek r�sz�r�l r�gt�n folyamatos zaklat�snak van kit�ve mind telefonon, mind szem�lyesen, ak�r munkahely�n is. Ez hatalmas stresszt id�z el�, mely kihat a munkak�pess�gre is. Id�vel szoci�lisan besz�k�lt tudat�llapot j�n l�tre, amikor is a racion�lis viselked�s lecs�kken, az ad�s k�ptelenn� v�lik helyzet�nek kezel�s�re.

A h�tral�kba ker�l�s m�sik csapd�ja a b�ntet�si d�jak elszabadul�sa. Az am�gy is fizet�si gondokkal k�zd� ad�s nagyon gyorsan ker�l olyan helyzetbe ahonnan m�r nem tud visszakapaszkodni.

M�ra a j�l fizet�k tartal�kai is j�r�szt kimer�ltek. Az emelked� meg�lhet�si k�lts�gek, �s az ezzel p�rhuzamosan cs�kken� fizet�sek, sok helyen munkan�lk�lis�g, �jabb hitel bed�l�si hull�mot vet�tenek el�.

A bankok magukt�l nem fogj�k cs�kkenteni a t�rleszt�r�szleteket, tov�bbra is sz�t fogj�k ter�teni a bukott hiteleken elszenvedett (sokszor l�tsz�lagos) vesztes�geiket. Itt van egy kritikus pont, amit pontosan nem lehet meghat�rozni. Ha ez el�rkezik, akkor hirtelen visszavonhatatlanul megn� a nem fizet�k sz�ma. Ezt az inflexi�s pontot a bankok bels� merev szab�lyoz�suk miatt nem tudj�k �rz�kelni.

Az eddig le�rtakb�l kibontakozik k�t f� int�zked�si kateg�ria: 1. A m�r jelenleg is probl�m�s, bed�lt hitelek �tgondolt kezel�se, �jraszab�lyoz�sa 2. A most m�g probl�mamentes hitel�llom�ny t�rsadalmilag megnyugtat� kezel�se a t�meges ellehetetlen�l�s elker�l�s�re, �s az abb�l k�vetkez� orsz�gv�ls�g megakad�lyoz�s�ra.

Megold�si utak

Kezelj�k a probl�m�s hiteleket egy erre szakosodott p�nzint�zetben (�llami)

E megold�s a probl�mak�r els� fel�vel foglalkozik csak, ennek k�vetkezt�ben maga el�tt g�rget egy folyamatosan n�vekv� probl�mahalmazt. K�l�nb�z� �rvek sorakoztathat�k fel, hogy mi�rt nem kell foglalkozni a m�g rendben fizet�k halmaz�val. Felsorol�sszer�en p�r ok: a szabad piacba nem szabad beavatkozni, b�zunk saj�t gazdas�gpolitik�nk m�r r�vidt�von is jelentkez� pozit�v hat�s�ban (az ad�sok majd tudnak mib�l fizetni), a bankrendszer �rdekkij�r� rendszere fel�rli a rendez�si pr�b�lkoz�sokat, nem is akkora ez a probl�ma, stb.

Enn�l nagyobb neh�zs�get jelent a val�s megold�sra n�zve az �j p�nzint�zet �llami volta. Ezzel a megold�ssal �jra a lakoss�got terhelj�k meg, csak k�zvetett m�don. Neh�z lesz elmagyar�zni a bet�tesi oldalnak, de az eg�sz lakoss�gnak is ennek indokolts�g�t. Tetemes k�lts�gekkel j�rhat a hitelek �thozatala, a bank fenntart�sa, az �gyek kezel�se. Nem besz�lve az �llami szf�r�ra jellemz�bb laz�bb, �sszefon�d� m�k�d�sre. Egyet mondhatunk csak el: a neh�z helyzetbe ker�lt csal�dok nem ker�lnek az utc�ra. R�gt�n. Van ennek PR �rt�ke, de a l�nyeg elsikkad. A val�di felel�s�k m�r megint nem v�llalj�k tett�k k�vetkezm�nyeit. Magyarul: a bankok az egyoldal�an megemelt �sszes k�lts�g�ket vizsg�lat n�lk�l kifizettetik az �llammal, v�gs� soron az emberekkel.

Tal�n az ment meg minket ett�l a megold�st�l, hogy nem fognak tudni teremteni elegend� forr�st a korm�nyzat r�sz�r�l a projekt megval�s�t�s�ra.

Kezelj�k a probl�m�s hiteleket a bankokn�l

Egy fokkal jobb a helyzet ebben az esetben. A fent m�r eml�tett int�zked�sekkel, illetve egy�b szab�lyz�kkal el lehet �rni, hogy a bankok min�l kisebb k�lts�ggel kezelj�k a probl�m�s �llom�nyt. Infrastrukt�r�juk, �gyf�lkapcsolatuk ebben seg�t. Illetve sz�mukra a legkomolyabb �szt�nz� a negyed�ves besz�mol�i k�telezetts�g.

2/A A bankokn�l maradt bed�lt hitelek konszolid�ci�j�ba besz�ll az �llam

M�g mindig nem foglalkozunk a m�g fizet�k probl�m�j�val, m�g mindig a lakoss�g fizeti a bankok hib�j�t. Tov�bb� meglehet�sen bonyolultt� tud v�lni a rendez�si rendszer.

2/B A bankok v�llalj�k az �nhib�jukon k�v�l neh�z helyzetbe ker�lt ad�sok egyes terheit

A mag�ncs�d bevezet�s�vel, a felsz�molhat� k�lts�gek szab�lyoz�s�val, a v�grehajt�si szigor�t�sokkal, stb. el lehet �rni, hogy a bankok n�mi felel�ss�get v�llaljanak a v�ls�gkezel�sben. M�g mindig nem foglalkozunk a m�g fizet�k probl�m�j�val.

2/C A bankok felel�ss�get v�llalnak eddigi elhib�zott hitelez�si politik�juk�rt

Itt r�gt�n r�gz�teni kell hol hib�ztak a bankok (f�bb pontok):

- Teljesen egyoldal� szerz�d�seket �rattak al� az ad�sokkal, bagatelliz�lva az ad�sokban felmer�lt k�telyeket

- Szerz�d�sk�t�skor olyan kock�zatokat v�llaltattak be az ad�sokkal, amik kezel�s�re �k maguk t�bb diplom�s szakemberekb�l �ll� csoportokat hoztak l�tre, �s nemzetk�zi kapcsolatokat �p�tettek ki

- Olyan �gyfeleknek adtak devizahitelt, akiknek j�vedelme nem abban k�pz�dik

- Olyan �gyfeleknek adtak hitelt, akik fizet�si k�pess�g�r�l nem gy�z�dtek meg. Csak a fedezet sz�m�tott

- Saj�t maguk �ltal finansz�rozott hitelmin�s�t�kre hivatkozva emelnek d�jakat

- Olyan k�lts�geket v�ltoztatnak, melyekre az �gyf�lnek semmilyen r�l�t�sa, r�hat�sa nincsen (pl. kezel�si k�lts�g). Teljes a kiszolg�ltatotts�g.

- A nemzetk�zi p�nzpiacokon, hitelderivat�v�kon, stb. elszenvedett vesztes�geiket a lakoss�ggal fizettetik meg

- A lakoss�g p�nz�gyi oktat�s�ra, tud�s�nak fejleszt�s�re nem helyeznek hangs�lyt

- Manipulat�v rekl�mokkal hamis l�tszatott keltenek (apr�bet�s r�sz)

- A kamatos kamatoz�ssal a v�llalkoz�si teljes�tm�nnyel nem �sszef�gg�, azt j�val meghalad� nyeres�gre tesznek szert

Mindezek f�ny�ben minimum elv�r�sk�nt megfogalmazhat� a bankokkal szemben a v�ls�g kirobban�sa �ta eltelt id�szak t�bbletk�lts�geinek megt�r�t�se, �s az eredeti t�rleszt�r�szletek vissza�ll�t�sa a lakoss�g �s a kkv-k r�sz�re. A t�rleszt�r�szleteket �t kell konvert�lni helyi deviz�ba (eredeti �rfolyamon), hogy mind az egy�ni, mind az orsz�gkock�zat jelent�sen cs�kkenjen. Ezekkel az int�zked�sekkel az okozott anyagi k�r rendezhet�. Az egyes embereket, csal�dokat �rt lelki atrocit�sokat sajnos nem lehet meg nem t�rt�ntt� tenni.

A bankrendszerbe vetett bizalom jelent�sen lecs�kkent, �s cs�kken folyamatosan. A r�gi, t�bb sz�z �ves rend m�r nem fog vissza�llni. A bankrendszernek, �s a lakoss�gnak is �j min�s�g� kapcsolatra van sz�ks�ge. Ez a kapcsolat az etikus bankol�s ir�ny�ba val� elmozdul�st vet�ti el�re.

A v�ltoz�s legf�bb h�tr�ltat� t�nyez�i

- Politikusi f�gg�s a bankszektort�l

- Nemzetk�zi nyom�s

- Kapitalizmusban val� hit

- J�v�k�p hi�nya

Politikusi f�gg�s a bankszektort�l

�rthet� m�don b�rmely id�szakban a p�nz�gyminiszt�rium �s a gazdas�gi miniszt�rium fels� vezet�s�ben sz�mos volt bank�r foglal helyet. �k nem csak a bankszakm�ban szocializ�l�dtak, hanem oda is tartanak vissza. Elemi �rdek�k a j� kapcsolatok �pol�sa a bankokkal, a banksz�vets�ggel. Ezen k�v�l a p�rtok, �s a holdudvarukba tartoz� v�llalkoz�i k�r nem tud meglenni priv�t banki kapcsolatok n�lk�l. E k�t f� ok k�vetkezt�ben nem v�rhat� politikai r�szr�l proaktivit�s banki megszor�t�si ter�leten. Ha v�ltoz�sok vannak, akkor az csak reakci� egy kialakult kedvez�tlen �llapot kezel�s�re. Ez �ltal�ban t�zolt�st jelent, vagy elterel� hadm�veletet, a val�di probl�m�t elkend�zend�. Jellemz�en legt�bbsz�r a bankszakma tervezi meg a saj�t mag�ra korl�toz�st jelent� int�zked�seket.

E ter�leten a legnagyobb g�tl� t�nyez� a v�ltoz�st illet�en a politikusok f�lelme, �s kisebb m�rt�kben a szakmai tud�s hi�nya. Ezt �thidalni k�t f�le k�ppen lehet: 1. A politikusi g�rda erk�lcsileg meg�jul, �s bels�tart�s�ra t�maszkodva rendet tesz. (kev�sb� val�sz�n� vari�ci�) 2. A Civil szf�r�val felveszi a kapcsolatot, t�j�koz�dik a probl�m�kr�l m�s megvil�g�t�sban, majd a nyilv�noss�g el� t�rja a helyzetet. Az �gy kapott t�rsadalmi felhatalmaz�s seg�ts�g�vel k�nyszer�ti ki a bankszf�r�t a v�ltoz�sra (ez sem t�l val�sz�n�). +1. Elk�pzelhet�, hogy vannak m�r m�sk�nt gondolkod� bank�rok, csak nem �rz�kelnek kell� t�mogat�st, ez�rt h�tt�rben maradnak. �ket �rdemes felder�teni, �s egyeztetni vel�k.

Nemzetk�zi nyom�s

Magyarorsz�g nemzetk�zi m�rc�vel is p�ld�tlanul kiszolg�ltatott a k�lf�ldi bankoknak. A kereskedelmi bankszektor m�rlegf��sszeg�nek 98,5%-�t k�lf�ldi t�bbs�g� bankok alkotj�k. Kimondhatjuk, hogy p�nz�gyekben n�lunk azt lehet megtenni, amire k�lf�ldr�l r�b�lintottak. Maga az MNB is ir�ny�t�s�t tekintve ink�bb az EU-hoz k�t�dik, mint hozz�nk, hi�ba van magyar tulajdonban.

A v�ls�g kirobban�sa, �s annak kezel�se r�vil�g�tott arra, hogy a gondba ker�lt k�lf�ldi anyabankok helyzet�k jav�t�s�t nagyban a k�zpontjukt�l t�volabb fekv� kiszolg�ltatott r�gi�k er�sebb megsarcol�s�val seg�tett�k el�. K�rd�s mikor lesznek hajland�k ezen a gyakorlaton v�ltoztatni. V�lem�nyem szerint vagy a tart�s nemzetk�zi p�-i helyzet normaliz�l�d�sa, vagy a hazai �llapotok kritikuss� alakul�sa v�ltoztathat ezen a helyzeten.

Kapitalizmusban val� hit

A szabadpiaci szab�lyoz�s, a t�ke korl�tlan hatalma, a t�zsd�k m�k�d�sei, �s szerepei, stb. egy�ltal�n nem k�rd�jelez�d�tt meg igaz�n. A v�ls�g kezel�se kapcs�n meghozott int�zked�sek ink�bb l�tv�nyosak, mint seg�t�ek. A meghirdetett programok v�grehajt�sa sok esetben elt�r eredeti c�ljukt�l, ellen�rizhetetlenek, �tl�thatatlanok. S�t, n�mely program nyom�n �jabb v�ls�gok el� n�z�nk. Pl. a g�pkocsi v�s�rl�sok �llami t�mogat�s�val mesters�gesen fokozz�k a gazdas�gi aktivit�st, mik�zben a term�szeti er�forr�s-gazd�lkod�s ezzel nem tart l�p�st. Magyar�n a nem fenntarthat� gazdas�got �p�tj�k, rohanunk a szakad�k fel�.

Az elm�lt �vsz�zadok folyam�n a kialakult kapitalizmus napjainkban m�r j�csk�n t�l van f�nykor�n, �lett�l elt�volodott, t�lszab�lyozott, b�rokratikus rendszerr� v�lt. Megreform�l�sa m�r nem seg�t. Eg�sz t�rsadalmi berendezked�s�nk �j ide�k ir�nt ki�lt. Neh�z ezt �szrevenni a rendszert m�k�dtet�knek, �s szembe n�zni a v�ltoztat�si k�nyszerrel. K�zben az emberek is sokat v�ltoztak, tudatosodtak. Jelenleg a feleszm�l�s idej�t �lj�k, amikor is sorozatosan �s folyamatosan der�lnek ki a rendszer probl�m�i, �s ebb�l fakad�an k�rd�jelez�dik meg sokakban a j�l megszokott �letszeml�let. Att�l, hogy ez t�rt�nik, m�g nem k�vetkezik be sz�ks�gk�ppen v�ltoz�s. Ahhoz az emberis�g �jabb tudatosod�si hull�ma, �s az �j ide�k sz�lesebb k�r� elterjed�se sz�ks�ges. Ez�rt is neh�z a hitelez�si rendszeren alapvet�en v�ltoztatni most. Viszont a folyamatok exponenci�lisan gyorsulnak, k�vetkez�sk�p nem vagyunk messze a gy�keres v�ltoz�sokt�l.

J�v�k�p hi�nya

H�tr�ltatja a v�ltoz�sok folyamat�t a hi�nyz� j�v�k�p is. Ha nincsenek ide�k, elk�pzel�sek, modellek az �j rendszert illet�en, akkor m�g nagyobb k�rt is lehet okozni a megl�v� rendszer siettetett lebont�s�val. A jelenlegi �llapot elk�telezettjei ezt a t�nyt igyekeznek is kihaszn�lni, az �j kezdem�nyeket igyekeznek elhallgatni, nevets�gess� tenni, esetleg �ld�zni. M�sik lehet�s�g a k�sleltet�sre a f�lelemkelt�s. Ha bebizonyosodik a m�dia �ltal, hogy nincs m�s, mint a jelenlegi kapitalizmus, akkor sok�ig nagy t�megeket lehet visszatartani az aktiviz�l�d�st�l.

A ki�t megtal�l�sa az�rt is oly neh�z, mert a gazdas�gi, p�nz�gyi tudom�nyok alapjai �s a r�juk �p�tett hatalmas g�pezet ideol�giai, �s nem fenomenol�giai alap�. Az uralkod� eszmerendszerek n�lk�l�zik a val�di term�szet megfigyel�s�b�l nyert inspir�ci�kat, �s a szellemi vil�ggal val� tudatos kapcsolat adta felismer�seket.

Hogy akkor m�gis milyen az a j�v�k�p, ami seg�t az emberis�gnek megl�pni a k�vetkez� l�pcs�fokot fejl�d�s�ben? Az m�r egy m�sik �r�s t�m�ja lesz J

Mindezen h�tr�ltat� t�nyez�k elt�rp�lnek a mellett, amit az emberis�g bels� tudatoss�g szint emel�s�nek neh�zs�gei jelentenek. Szinte minden k�ls� t�nyez� l�tsz�lag az ellen van, hogy t�megek �bredjenek magasabb �ntudatra. A l�tsz�lagoss�g abban �ll, hogy val�j�ban a mai k�ls� �llapotok sz�ks�gesek ahhoz, hogy az ember saj�t szabads�g�t kik�zdje �s tudatosan emelkedjen fel felebar�taival egy�tt. Amint sokakban �tfordul az, hogy rendszereink nem ellen�nk vannak, hanem mi hoztuk l�tre �ket, �s mi v�ltoztathatunk rajta, tov�bb� mi �rt�nk vannak, abban a pillanatban kih�v�ss� v�lik minden k�r�l�tt�nk, �s megkezdj�k a val�di v�ltoz�st. K�z�sen, egy�tt.

2010-04-19 Korsch P�ter

K�pviseleti vagy r�szv�teli demokr�cia?

kpeti — Sun, 09 May 2010 21:49:04 +0000

Tak�ts P�ter

„…ez a k�rd�s, v�lasszatok!”:
K�pviseleti vagy r�szv�teli demokr�cia?

„Egy ember mag�ban semmit sem tehet, csak ha m�sokkal j�kor �sszefog”
(Goethe)

A kultur�lis kreat�vok minden k�z�ss�gi ter�leten �j utakat keresnek. Olyanokat, melyekben �k akt�v r�sztvev�k �s a folyamatok tev�keny ir�ny�t�i lehetnek. Nem v�letlen, hogy ma a vil�gban olyan sz�les b�zissal rendelkez� civil mozgalomban, ahol az emberek a saj�t kez�kbe veszik a saj�t soruk ir�ny�t�s�t, a kultur�lis kreat�vok alkot�, kem�ny magj�t tal�ljuk. Egy ilyen �rt�keket vall�, mai modern ember a saj�t sors�nak az ir�ny�t�ja, tev�keny alak�t�ja k�v�n lenni – ez a hitvall�suk. Ez�rt �rthet� az is, hogy ezek az emberek egyre kev�sb� vannak megel�gedve azzal, amit a demokratikus t�rsadalmi rendszerek a XX. sz�zad v�g�n ny�jtottak �s ny�jtanak ma is. �gy azt�n sz�muk n�veked�s�vel ill. aktivit�suk er�s�d�s�vel ar�nyosan fokozatosan olyan kezdem�nyez�seket ind�tottak, melyek c�lja a jelenlegi demokratikus rendszerek tov�bbfejleszt�se volt.

De mi�rt kell a demokr�ci�t fejleszteni? �s milyen probl�m�k vannak ma a demokr�cia jelen �llapot�ban? Ezekre a k�rd�sekre a v�laszt akkor kapjuk meg, ha el�sz�r az emberek �ltal l�trehozott szoci�lis form�k fejl�d�s�nek n�h�ny alapvet� �sszef�gg�s�t �ttekintj�k.

M�s el�ad�saimban m�r t�bb alkalommal kifejtettem,� hogy az emberi t�rsadalmak fejl�d�s�t is pontosan ugyanolyan �sszef�gg�sek jellemzik, mint a kisebb k�z�ss�geket, ak�r a v�llalatokat �s/vagy a nonprofit k�z�ss�geket, mert minden ember �ltal alkotott k�z�ss�gre az organikus szeml�let �s fejl�d�selm�let szab�lyai �rv�nyesek. Ez t�m�nk szempontj�b�l azt jelenti, hogy a t�rsadalmi rendszerekre is �rv�nyes az organikus fejl�d�selm�let egyik legfontosabb meg�llap�t�sa: a mindenkori t�rsadalmi form�k az �ket l�trehoz� emberek tudati fejl�d�s�t t�kr�zik �s csak az emberek tudati fejl�d�s�vel egy�tt k�pesek fejl�dni, v�ltozni. Vagyis egy t�rsadalom egy adott pillanatban az azt alkot� emberek tudatoss�g�t, gondolkod�s�t t�kr�zi vissza.

Ezt az �sszef�gg�st ismert�k fel a kultur�lis kreat�vok a vil�gban akkor, amikor nem v�rtak arra, hogy valaki m�s majd helyett�k elv�gzi azt a munk�t, amit – �ppen a megv�ltozott �rt�krendj�k �s gondolkod�suk folyt�n� – csakis egyed�l �k k�pesek elv�gezni. A csodav�r�s helyett elkezdtek a demokr�cia �j, fejlettebb form�i�rt k�zdeni, harcolni.

Az organikus szeml�let m�sik fontos szab�lya kimondja, hogy ha egy szervezet hossz� id�n kereszt�l nem v�ltozik, ha megmerevedik, megkem�nyedik, �s ez�rt ellen�ll a v�ltoz�soknak – akkor megbetegszik. Amennyiben ebb�l a betegs�gb�l nem tudjuk kigy�gy�tani, akkor ez v�llalatok, civil k�z�ss�gek eset�ben azt jelenti, hogy meghalnak, azaz felsz�molj�k �ket. T�rsadalmi rendszerek, egy orsz�g eset�ben azonban, mivel egy orsz�got nem lehet felsz�molni, azt tapasztaljuk, hogy ezek a megmereved� demokratikus rendszerek egyre� antidemokratikusabb� v�lnak. Mivel� Magyarorsz�gon �s eg�sz Eur�p�ban, s�t az USA-ban is azt tapasztaljuk, hogy a mai demokratikus politikai �s t�rsadalmi rendszerek v�gletes m�don megkem�nyedtek, a v�ltoz�s minden ig�ny�nek ellen�llnak �s csakis a megl�v� helyzet konzerv�l�s�ra t�rekszenek, illetve m�r csak erre k�pesek, ez�rt tudat�ban kell lenn�nk annak, hogy a jelen pillanatban uralkod� �s magukat demokratikusnak nevez� t�rsadalmi rendszerek s�lyosan betegek. Mondhatn�m �gy is, hogy haldokl�ban vannak!

Ennek az �letvesz�lyes helyzetnek minden antidemokratikus k�vetkezm�ny�t l�tjuk, megtapasztaljuk napjainkban – k�l�n�sen er�sen – Magyarorsz�gon, �s Eur�pa t�bbi orsz�gaiban is, b�r ott tal�n valamivel kev�sb� er�sen. �gy azt�n nem v�letlen �s nem meglep�, hogy nincs olyan EU tagorsz�g, ahol az �llampolg�rok el�gedettek lenn�nek a demokr�cia jelenlegi form�j�val. Ebben azonosak vagyunk vel�k. Amiben pedig k�l�nb�z�nk t�l�k az, hogy a nyugat-eur�pai kultur�lis kreat�vok meg�rtett�k, hogy egy az emberek �ltal l�trehozott szoci�lis form�k csakis az emberek �ltal tudnak megv�ltozni. Ha az emberek vagy azok egy csoportja azt akarja, hogy az � �rt�keik legyenek az �ltal�nosan elfogadottak �s a d�nt�shozatal alapj�t jelent� �rt�kek, akkor tenni kell �rte. S�t, harcolni kell �rte!

Azt teh�t l�tjuk, hogy ha egy t�rsadalmi rendszer fejl�d�se le�ll, akkor az eg�sz rendszer vesz�lybe ker�l. Mert a t�rsadalmi rendszerek is k�pesek a fejl�d�sre, amit nagyon j�l mutat az az �v, ahogyan a demokr�cia a 20. sz�zadban uralkod� �s �ltal�nosan elfogadott t�rsadalmi rendszerr� v�lt a vil�gon. Amikor a 19.� sz�zadban az els� demokratikus rendszer az USA-ban megalakult, bizony az m�g er�sen k�l�nb�z�tt att�l, amiben ma �l�nk, amit ma demokr�ci�nak nevez�nk. Akkor csak a f�rfiak kaptak v�laszt�jogot �s sem a n�knek, sem pedig a sz�nesb�r� polg�roknak nem volt lehet�s�g�k szavazataik lead�s�ra. S�t demokratikus orsz�gokban a gazdag embereknek t�bb szavazatuk volt, mint a szeg�nyeknek. Ez ma egy teljes k�ptelens�gnek t�n� gondolat, m�gis �gy volt.

Azt�n sz�p lassan, de mindig az �llampolg�rok mozgalmai nyom�n, ezek a mai �sszel „elk�peszt� jogtalans�gok” sz�pen elt�ntek a demokr�ci�kb�l �s ma m�r az USA-nak szinesb�r� eln�ke van. Azaz kor�bban teljesen elk�pzelhetetlennek t�n� dolgok az emberek gondolkod�s�nak �s tudatoss�g�nak fejl�d�s�vel p�rhozamosan megval�sulnak �s elfogadott� v�lnak. Persze mindig� vannak, akik ellen�llnak minden v�ltoz�soknak, akik vagy f�lnek az �jt�l, vagy hatalmi poz�ci�jukat l�tj�k vesz�lyeztetve �s ez�rt igyekeznek megakad�lyozni minden �jat, minden v�ltoz�st. Persze ut�lag mindig az der�l ki, hogy az � v�rakoz�saik �s az ellenvet�seik t�vesek, �s azok a katasztr�f�k, amiket ak�r a n�k vagy a feket�k v�laszt�jog�nak bevezet�sekor el�re jeleztek �s v�rtak, rendre elmaradtak. (Persze hatalmukat vagy annak egy r�sz�t t�bbnyire elvesz�tik, vagyis ez a f�lelm�k beigazol�dik �s ez�rt jogos.)

�gy azt�n a XXI. sz�zad elej�n nyilv�nval� kell hogy legyen mindenki sz�m�ra: a politikusok �s a hatalom mai k�pvisel�inek minden ellenkez�se �s az emberek �ltal�nos belesz�l�s�b�l keletkez� katasztr�fa v�rakoz�sa ellen�re �j form�knak kell j�nni�k �s ezek j�nni is fognak. Mert ezek az �j form�k a kultur�lis kreat�vok �nrendelkez�si t�rekv�seib�l fakadnak, sz�rmaznak �s ezek az �rt�keket vall� �j vil�gpolg�rok napr�l-napra �s �vr�l-�vre t�bben vannak.

A demokr�ci�nak ebben az �j �rtelmez�sben egy olyan �j form�j�r�l van sz�, ami bizonyos fokig visszat�r�st jelent az eredeti, az �si demokr�cia �rtelmez�shez. Mert a demokr�cia azt jelenti, hogy „hatalom a n�p �ltal”, vagy „a n�p hatalma”. Err�l Lincoln eln�k, aki tudott valamit a t�m�val kapcsolatban, azt mondta: „A k�pviseleti demokr�cia a n�p �ltal, a n�p�rt val� korm�nyz�st jelent.” Miut�n a t�rt�nelem sor�n az �llamhatalom, a korm�nyz�s mindig a t�rv�nykez�sben nyilv�nult meg, ez�rt minden demokratikus rendszerben a t�rv�nykez�snek is a n�p �ltal kell m�k�dnie, azaz a t�rv�nyeket a n�pnek kell megalkotnia, amire a fenti id�zet is utal. Az, hogy ma ez nem �gy t�rt�nik, az a kor�bban bemutatott folyamat eredm�nye �s t�rv�nyszer� k�vetkezm�nye.

Egy demokratikus rendszerben ugyanis a t�rv�nyek �ppen att�l lesznek �rv�nyesek, hogy a n�p, miut�n megalkotta �ket, el is fogadja azokat. Hiszen a t�rv�nyek k�telezetts�geket tartalmaznak, fogalmaznak meg, a n�pet alkot� egyes �n�ll� emberek sz�m�ra. A t�rv�nyt ezeknek az �n�ll� embereknek kell betartaniuk �s ezt �ppen az �ltal teszik meg, sokkal nagyobb hat�konys�ggal, mint a k�pviseleti demokr�ci�kban, hogy r�szt vesznek, vettek annak kidolgoz�s�ban, �s ennek sor�n el is fogadt�k azt.

De a mai k�pviseleti demokr�ci�kban a t�rv�nyhoz�s� sajnos nem �gy m�k�dik, amit mindenki a saj�t b�r�n �rz�kel. Pedig a mai modern korban az emberi k�z�ss�geket nem is lehetne m�s elvek alapj�n hat�konyan m�k�dtetni. Ezt a v�llalkoz�k �s menedzserek pontosan tudj�k, csak valahogy a politikusok figyelm�t ker�lte el eddig ez a h�r. Pedig m�r az ’50-es �vek �ta mondj�k �s sulykolj�k a tan�csad�k �s szervezetfejleszt�k, minden vezet�i tr�ningen, hogy „a sz�tes�, megmereved� k�z�ss�gekbe gy�gy�t� er�t csak az embereknek a d�nt�sekbe val� bevon�s�val �s a hatalmi piramis lelap�t�s�val lehet bevinni!”

Ezt az elvet sikeres kis �s nagyv�llalatok t�megei� alkalmazz�k, munkat�rsaikat egyre t�bb d�nt�sbe vonj�k be, egyre t�bb felel�ss�get adnak �t nekik. �s ezeket az embereket, akik a gazdas�gi �letben tev�kenys�g�k sor�n felel�s d�nt�sek tucatjait hozz�k meg nap mint nap, ezeket a politika, amikor� a t�rsadalmi sz�nt�rre l�pnek gyerekekk�nt pr�b�lja meg kezelni. Ez pedig m�rgez� folyamatk�nt hat a t�rsadalomban, ami azt�n egyes�lve a politikusok bizalmatlans�g�val saj�t v�laszt�ik fel�, olyan tov�bbi beteg�t� er�ket visz a rendszerbe, melyek az el�bb le�rt t�rsadalmi haldokl�si folyamatot tov�bb er�s�tik, siettetik.

Nem akarok a gazdas�gi �letb�l t�l sok p�ld�t hozni, de a Toyota-t mindenk�ppen meg kell eml�teni. Azt itt bevezetett �s ma m�r szinte� az eg�sz vil�g �ltal m�solt KAIZEN elnevez�s� rendszer pontosan a fent megfogalmazott gy�gy�t� er�ket hozta be a Toyota-hoz. A v�llalat minden dolgoz�ja akt�v r�szese a teljes termel�si �s �rt�kes�t�si folyamatnak �s a „legkisebb” ember kreat�v gondolatai ugyan olyan fontosak, mint a vez�rigazgat��. A KAIZEN rendszer sikerrel oldotta meg a dolgoz�k alkot� er�inek �s kreativit�s�nak teljes bevon�s�t a v�llalat �let�be �s d�nt�seibe, �s term�szetesen az �gy l�trej�tt k�z�s d�nt�sek, meg�llapod�sok megval�s�t�s�t mindenki a sz�v�gy�nek tekinti. Mondhatn�nk �gy is, hogy a Toyota-n�l a r�szv�teli demokr�cia neve: Kaizen.

Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a k�pviseleti demokr�cia egy rossz dolog. Ugyanis az emberi tudati fejl�d�s egy bizonyos id�szakban, amikor az emberek m�g k�z�sen fogalmazt�k meg ide�ljaikat �s k�z�sen tal�lt�k meg azt ak�r a kereszt�ny, ak�r a szoci�lis, ak�r a liber�lis eszm�kben, �s az azokat val�ban k�pvisel� p�rtokban, a demokr�ci�nak ez a form�ja m�g jogos �s id�szer� volt. De a ’70-es �vekt�l kezd�d�en, a kultur�lis kreat�vok sz�m�nak er�s n�veked�s�vel egy�tt azt tapasztalhattuk, hogy az emberek az �letr�l �s a vil�gr�l alkotott �t�leteiket �s elk�pzel�seiket egyre ink�bb individu�lisan alkotj�k meg. Ehhez az �j individu�lis �t�letalkot�si folyamathoz pedig m�r a r�gi forma nem id�szer� �s nem megfelel�. Ma az emberek m�r nem k�pesek egy p�rtban vagy egy p�rt �ltal k�pviselt ideol�gi�ban megtal�lni ide�ljaikat, ma egy enn�l sokkal sz�nesebb �s �sszetettebb folyamat �s rendszer sz�ks�ges az emberek ide�ljainak egyeztet�s�hez. Ehhez pedig �j demokratikus form�ra van sz�ks�g, ehhez a tudati szinthez a demokr�cia egy magasabb fejl�d�si foka tartozik: a r�szv�teli demokr�cia, vagy m�s n�ven – els�sorban angol �s n�met nyelvter�leten haszn�lt kifejez�s alapj�n – a direkt vagy k�zvetlen demokr�cia. A k�pviseleti demokr�cia a XXI. sz�zadban m�r nem id�szer� t�bb�.

Amikor egy k�z�ss�g tagjai a r�szv�teli demokr�cia mellett d�ntenek, akkor ezzel nem tesznek m�st, mint kinyilv�n�tj�k azt a sz�nd�kukat, hogy �rdekli �ket a k�z�ss�g tagjainak, a m�sik ember v�lem�nye �s k�szek is meghallgatni azt. Azaz a k�z�ss�g k�sz minden tagja sz�m�ra a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�t biztos�tani. Ennek a h�tter�ben pedig az a meggy�z�d�s �ll, hogy ma minden embernek – b�rki �s b�rmilyen v�gzetts�g� is legyen az – van egy olyan kreat�v gondolata, ami a k�z�ss�g jav�t szolg�lja. Enn�l a felismer�sn�l gy�gy�t�bb er� emberi t�rsadalomban nem l�tezik!

Ugyanakkor egym�s k�lcs�n�s meghallgat�s�nak van egy m�sik hat�sa is. Az emberek k�zben felismerik, hogy� sz�ks�g�k van egym�sra. Sz�ks�g�k van arra, hogy az egy�nileg kigondolt �tleteket a m�sik ember, azaz a k�z�ss�g sz�r�j�n kereszt�l megm�rettess�k, jav�tgass�k vagy m�sok gondolataival kieg�sz�ts�k. Mert az ember a saj�t �tlete, �t�lete hib�it alig vagy csak nehezen l�tja meg, mik�zben igen �lesen l�tja ezt a m�sik embern�l. Ez a felismer�s azt�n egy k�z�ss�gfejl�d�si folyamatot ind�t el �s v�g�l az emberek �sszekapcsol�d�s�t er�s�ti, ami a� val�di demokr�cia alapja.� Mert min�l er�sebben kapcsol�dnak egym�shoz az emberek egy k�z�ss�gben, ann�l jobban tudnak a k�z�ss�gi elk�pzel�sek l�trej�nni, melyek persze mindig egy ember elk�pzel�seib�l indulnak ki.

A r�szv�teli demokr�cia teh�t egy olyan folyamat, melyben az egy�n �tlet�t, ide�j�t a t�bbs�g �tgondolja, ki�rt�keli �s m�rlegeli, Majd ez a folyamat egy k�z�s d�nt�ssel z�rul. Egy ilyen folyamatban az immor�lis c�lokat, ide�kat az emberek kisz�rik �s sz�tv�lasztj�k azokt�l, melyek a k�z�ss�g �rdekeit� szolg�lj�k.� Vagyis az emberek kreat�v �tleteib�l az �rt�keseket a k�z�ss�g hasznos�tani tudja �s ugyanakkor el tudja ker�lni azt, hogy a k�ros c�lok, esetleg egy�ni, �nz� �rdekb�l kit�zve, megval�sulhassanak.

Persze �va intek mindenkit att�l, hogy a r�szv�teli demokr�ci�t, valami �ltal�nos megold�sk�nt, gy�gy�rk�nt tekintse, ami minden bajra megold�st tud adni. Viszont egy olyan eszk�znek nyugodtan tekinthetj�k, mellyel az� egyre n�vekv� sz�m� kultur�lis kreat�vok �rt�keinek megfelel� t�rv�nyhoz�st �s �llami m�k�d�st el lehet �rni, illetve biztos�tani lehet.

A r�szv�teli demokr�ci�val biztos�tani lehet, hogy a politika �s a politikusok ne tudjanak ember �s t�rv�nyek felett �ll�k�nt b�rmit megtenni, m�g akkor is, ha az �ppen a v�laszt�ik akarata �s �rdekei ellen van. Ez�rt most a kultur�lis kreat�vok egy v�lasz�t el�tt �llnak, ugyanis v�lasztaniuk kell: vagy megmarad ez a r�gi rendszer �s a v�laszt�ikt�l elszakad� parlamenti „k�pvisel�k” diktat�rikus hatalma vagy pedig mindent megtesznek annak �rdek�ben, hogy az orsz�g meginduljon a val�di, a r�szv�teli demokr�cia fel� vezet� �ton.

A demokr�ci�nak ebben a form�j�ban ugyanis a megv�lasztott k�pvisel�k val�ban k�pviselik v�laszt�ikat, vel�k mindig azonos szinten �llnak, �s soha sem ker�lhetnek f�l�j�k, �s soha senkiben egy pillanatra sem halv�nyul el az a t�ny, hogy a t�rv�nyeket a n�p hozza! R�ad�sul egy ilyen folyamat beindul�s�val a gy�gy�t� er�k azonnal elkezdenek be�ramolni a k�z�ss�gekbe, mert ez ennek a form�nak a l�nyege, hiszen a r�szv�teli demokr�cia az emberek tal�lkoz�s�ra �s �sszekapcsol�s�ra �p�l.

Viszont t�relemmel kell lenn�nk, mert ennyi sok �v diktat�rak�nt m�k�d� demokr�cia, ami az emberek egym�s ellen ford�t�s�val tudott csak fennmaradni �s ilyen sok elbukott politikus ut�n az emberekben felgy�lemlett rengeteg csal�d�s miatt bizony sok neh�zs�ggel j�r minden �jra-�sszekapcsol�d�si k�s�rlet. R�ad�sul ezek a v�ltoz�sok az emberek v�ltoz�sai, amihez mindig sok id� sz�ks�ges. De ha nem pr�b�ljuk meg ma elkezdeni, akkor holnap nem fog megval�sulni! Ma kell vetni ahhoz, hogy holnap aratni tudjunk! Ha ma nem tesz�nk az�rt, hogy egy ilyen folyamat beinduljon, akkor v�gleg �tadjuk a terepet azoknak, akik a demokr�ci�t a saj�t hasznukra �s saj�t sz�juk �z�re form�lt�k �s abb�l a k�t lehet�s�gb�l, amit a k�lt� el�nk v�zolt, azaz hogy „rabok legy�nk vagy szabadok” bizony nagyon gyorsan az els� val�sul meg. De olyan cs�fos m�don, hogy �nk�nt hajtottuk fej�nket a rabig�ba.

Mindaddig semmi l�nyegi v�ltoz�s nem v�rhat�, am�g� a n�p �ltal kiharcolt, kik�nyszer�tett r�szv�teli demokr�cia el nem terjed, mert az orsz�g �s a magyar n�p �rdekeit csak az emberek val�di �sszefog�s�b�l, �sszekapcsol�d�s�b�l keletkez� er� tudja k�pviselni. Ez�rt most azt tudom javasolni a� kultur�lis kreat�vok �rt�keit vall�knak, hogy alak�tsanak mindenfel� – a lak�k�z�ss�geikben �s a k�rnyezet�kben – kis k�z�ss�geket, ahol egym�ssal egy�tt dolgozva �s �sszekapcsol�dva, egym�st mindig meghallgatva dolgoznak a k�z�ss�gi probl�m�kon �s a helyi politika k�rd�sein. Ebb�l pedig elindulhat egy alulr�l felfel� ir�nyul� folyamat az�ltal, hogy a sok kis k�z�ss�g egym�ssal is �sszefogva sz�pen lassan �talak�thatja a diktat�rikus folyamatokat �s v�g�l az egyes emberek egy�ni fejl�d�s�b�l fakad�an l�trej�het a k�z�ss�g fejl�d�se, a val�di demokr�cia: a n�p hatalma.