A Mor�lis Hitel Egyes�let Blogja

A hitelv�ls�gb�l kivezet� lehets�ges gazdas�gi, p�nz�gyi megold�si utak

kpeti — Sun, 09 May 2010 22:40:46 +0000

Korsch P�ter

A kialakult helyzet r�vid �ttekint�se

A 2008-ban kirobbant v�ls�g felel�se, okoz�ja a szabadj�ra engedett glob�lis bankrendszer. Az elm�lt m�sf�l �vben meghozott reformint�zked�sek (els�sorban az USA-ban) alapvet� v�ltoz�st nem hoztak a p�nz�gyi rendszerekben. A bankrendszer m�g jobban koncentr�l�dott, �s vesztes�geit �th�r�totta a lakoss�gra.

Magyarorsz�gra szint�n az egyoldal� megn�vekedett k�lts�g �th�r�t�s a jellemz�. A hitelv�ls�g kezel�s�re hozott int�zked�sek is azt mutatj�k, hogy a bank lobbi folyamatosan k�pes �rdekeit, gondolkod�s�t �rv�nyes�teni a k�z felett. Az �nkorm�nyzatok el�v�s�rl�si joga, az etikai k�dex, a hitelny�jt�si szab�lyok szigor�t�sa mind-mind alkalmatlanok a m�r megl�v� hatalmas devizahitel �llom�ny kezel�s�re. Ebb�l fakad�an orsz�gkock�zatunk b�rmikor �jra az egekbe emelkedhet, mely �jabb t�rleszt�r�szlet emelked�sben realiz�l�dhat megval�s�tva ezzel egy negat�v fizet�si spir�lt.

2009 v�g�re a felvett hitelek m�r 30%-n�l alakult ki fizet�si k�sedelem. A KHR list�n t�bb, mint 800.000 szem�ly volt nyilv�ntartva. Ez a sz�m csak az�rt nem haladja meg az 1 milli�t, mert �vk�zben mintegy 60.000 hitelszerz�d�st �tstruktur�ltak, �t�temeztek, illetve �jabb hiteleket hagytak j�v� megl�v� �gyfeleknek, hogy kevesebb legyen a bed�l�s.

A bankok jelent�sen v�ltoztattak probl�m�s hiteleik kezel�s�n. 2009-ben 90%-al n�tt az eladott k�vetel�sekben �rintett lak�ingatlanok sz�ma. Ezt az�rt fontos megeml�teni, mert a jogi szab�lyoz�sok, nyilv�nos adatszolg�ltat�si el��r�sok, �s szigor�t�sok ezekre a ter�letekre m�r nem t�rnek ki r�szletesen. A bajba ker�lt ad�s lehet�s�gei az egyenrang�, m�lt�nyos elb�n�sra s�lyosan s�r�lnek a gyakorlatban. A be�llt ingatlan piac hat�sa tov�bb rontja a k�rosult �letlehet�s�geit. A t�red�k �ron �t�kes�tett ingatlanok ut�n a b�ntet�sekkel, k�l�nb�z� d�jt�telek �ltal megemelt tartoz�sokkal sokan kil�t�stalan helyzetbe ker�lnek, mert �let�k v�g�ig tart� tartoz�s marad m�g a nyakukban. T�rsadalmunk szoci�lis h�l�ja jelenleg nincs felk�sz�lve nagy t�meg� nincstelen ember ell�t�s�ra, visszailleszked�s�k el�seg�t�s�re.

Megold�si utak fel�

A probl�ma t�bb szint� kezel�st ig�nyel. A fizet�s k�pess�gi �llapotok szerint �rdemes csoportos�tani a meghozand� int�zked�sek k�r�t.

1. Jelenleg rendesen fizet�k

2. M�r valamilyen h�tral�kkal rendelkez�k

3. Lej�rt tartoz�ssal rendelkez�k

A legs�lyosabb helyzetben a 3. csoportba tartoz�k vannak, az � probl�m�juk kezel�se nem t�r halaszt�st. Az �rverez�si morat�rium fenntart�sa sz�ks�ges eg�szen addig, am�g minimum a mag�ncs�d el nem �rhet� lesz sz�mukra. Be kell vezetni az ezen �gyszakban dogoz�k tev�kenys�g�nek szab�lyoz�s�t, fel�gyelet�t, elsz�moltathat�s�g�t. Minden esetben el�rhet�v� kell tenni a hitel vissza�ll�t�s�t m�lt�nyos param�terekkel. (Osztr�k bankok magyar �gyfeleikkel ezt megteszik)

A v�grehajt�sokat vissza kell terelni a b�r�s�gi elj�r�sok rendj�be.

A 2. csoportba tartoz�k sz�moss�ga miatt kiemelten fontos, hogy ne cs�sszanak le a 3. szintre, mert az m�r kezelhetetlen �llapotokat jelentene. Sok t�zezer �rverez�s, kilakoltat�s, ellehetetlen�l�s t�rsadalmi sokkal j�r. Ennek megakad�lyoz�s�ra legjobb megold�snak mutatkozik a tartoz�s elad�si tilalm�nak bevezet�se a bankok r�sz�re. �gy r�k�nyszer�ln�nek val�ban megold�st keresni az �gyf�llel k�z�sen, mivel nincs ann�l rosszabb, ha a k�nyvel�s tele van lej�rt tartoz�ssal, �s ut�nuk c�ltartal�kot kell k�pezni. Az �jabb elad�s�t�si lehet�s�gek kiskapuit be kell z�rni, mivel ez nem a probl�ma megold�sa, hanem annak exponenci�lis n�vel�se.

Az 1. kateg�ri�ba tartoz�kn�l els�dleges c�l a fizet�k�pess�g megtart�sa. Ezt �gy lehet el�rni, ha a szab�lyoz�si int�zked�sek az eredeti (hitel felv�telkori) �llapotok vissza�ll�t�s�t k�nyszer�tik ki. �gyfeleink 80%-a ma is tudn� fizetni az eredeti t�rleszt�r�szletet. Sok 2. csoportba tartoz� is visszakapaszkodhatna a j�l fizet�k k�z�. Ez az�rt is fontos, mert amint valaki h�tral�kba ker�l, a p�nzint�zetek r�sz�r�l r�gt�n folyamatos zaklat�snak van kit�ve mind telefonon, mind szem�lyesen, ak�r munkahely�n is. Ez hatalmas stresszt id�z el�, mely kihat a munkak�pess�gre is. Id�vel szoci�lisan besz�k�lt tudat�llapot j�n l�tre, amikor is a racion�lis viselked�s lecs�kken, az ad�s k�ptelenn� v�lik helyzet�nek kezel�s�re.

A h�tral�kba ker�l�s m�sik csapd�ja a b�ntet�si d�jak elszabadul�sa. Az am�gy is fizet�si gondokkal k�zd� ad�s nagyon gyorsan ker�l olyan helyzetbe ahonnan m�r nem tud visszakapaszkodni.

M�ra a j�l fizet�k tartal�kai is j�r�szt kimer�ltek. Az emelked� meg�lhet�si k�lts�gek, �s az ezzel p�rhuzamosan cs�kken� fizet�sek, sok helyen munkan�lk�lis�g, �jabb hitel bed�l�si hull�mot vet�tenek el�.

A bankok magukt�l nem fogj�k cs�kkenteni a t�rleszt�r�szleteket, tov�bbra is sz�t fogj�k ter�teni a bukott hiteleken elszenvedett (sokszor l�tsz�lagos) vesztes�geiket. Itt van egy kritikus pont, amit pontosan nem lehet meghat�rozni. Ha ez el�rkezik, akkor hirtelen visszavonhatatlanul megn� a nem fizet�k sz�ma. Ezt az inflexi�s pontot a bankok bels� merev szab�lyoz�suk miatt nem tudj�k �rz�kelni.

Az eddig le�rtakb�l kibontakozik k�t f� int�zked�si kateg�ria: 1. A m�r jelenleg is probl�m�s, bed�lt hitelek �tgondolt kezel�se, �jraszab�lyoz�sa 2. A most m�g probl�mamentes hitel�llom�ny t�rsadalmilag megnyugtat� kezel�se a t�meges ellehetetlen�l�s elker�l�s�re, �s az abb�l k�vetkez� orsz�gv�ls�g megakad�lyoz�s�ra.

Megold�si utak

Kezelj�k a probl�m�s hiteleket egy erre szakosodott p�nzint�zetben (�llami)

E megold�s a probl�mak�r els� fel�vel foglalkozik csak, ennek k�vetkezt�ben maga el�tt g�rget egy folyamatosan n�vekv� probl�mahalmazt. K�l�nb�z� �rvek sorakoztathat�k fel, hogy mi�rt nem kell foglalkozni a m�g rendben fizet�k halmaz�val. Felsorol�sszer�en p�r ok: a szabad piacba nem szabad beavatkozni, b�zunk saj�t gazdas�gpolitik�nk m�r r�vidt�von is jelentkez� pozit�v hat�s�ban (az ad�sok majd tudnak mib�l fizetni), a bankrendszer �rdekkij�r� rendszere fel�rli a rendez�si pr�b�lkoz�sokat, nem is akkora ez a probl�ma, stb.

Enn�l nagyobb neh�zs�get jelent a val�s megold�sra n�zve az �j p�nzint�zet �llami volta. Ezzel a megold�ssal �jra a lakoss�got terhelj�k meg, csak k�zvetett m�don. Neh�z lesz elmagyar�zni a bet�tesi oldalnak, de az eg�sz lakoss�gnak is ennek indokolts�g�t. Tetemes k�lts�gekkel j�rhat a hitelek �thozatala, a bank fenntart�sa, az �gyek kezel�se. Nem besz�lve az �llami szf�r�ra jellemz�bb laz�bb, �sszefon�d� m�k�d�sre. Egyet mondhatunk csak el: a neh�z helyzetbe ker�lt csal�dok nem ker�lnek az utc�ra. R�gt�n. Van ennek PR �rt�ke, de a l�nyeg elsikkad. A val�di felel�s�k m�r megint nem v�llalj�k tett�k k�vetkezm�nyeit. Magyarul: a bankok az egyoldal�an megemelt �sszes k�lts�g�ket vizsg�lat n�lk�l kifizettetik az �llammal, v�gs� soron az emberekkel.

Tal�n az ment meg minket ett�l a megold�st�l, hogy nem fognak tudni teremteni elegend� forr�st a korm�nyzat r�sz�r�l a projekt megval�s�t�s�ra.

Kezelj�k a probl�m�s hiteleket a bankokn�l

Egy fokkal jobb a helyzet ebben az esetben. A fent m�r eml�tett int�zked�sekkel, illetve egy�b szab�lyz�kkal el lehet �rni, hogy a bankok min�l kisebb k�lts�ggel kezelj�k a probl�m�s �llom�nyt. Infrastrukt�r�juk, �gyf�lkapcsolatuk ebben seg�t. Illetve sz�mukra a legkomolyabb �szt�nz� a negyed�ves besz�mol�i k�telezetts�g.

2/A A bankokn�l maradt bed�lt hitelek konszolid�ci�j�ba besz�ll az �llam

M�g mindig nem foglalkozunk a m�g fizet�k probl�m�j�val, m�g mindig a lakoss�g fizeti a bankok hib�j�t. Tov�bb� meglehet�sen bonyolultt� tud v�lni a rendez�si rendszer.

2/B A bankok v�llalj�k az �nhib�jukon k�v�l neh�z helyzetbe ker�lt ad�sok egyes terheit

A mag�ncs�d bevezet�s�vel, a felsz�molhat� k�lts�gek szab�lyoz�s�val, a v�grehajt�si szigor�t�sokkal, stb. el lehet �rni, hogy a bankok n�mi felel�ss�get v�llaljanak a v�ls�gkezel�sben. M�g mindig nem foglalkozunk a m�g fizet�k probl�m�j�val.

2/C A bankok felel�ss�get v�llalnak eddigi elhib�zott hitelez�si politik�juk�rt

Itt r�gt�n r�gz�teni kell hol hib�ztak a bankok (f�bb pontok):

- Teljesen egyoldal� szerz�d�seket �rattak al� az ad�sokkal, bagatelliz�lva az ad�sokban felmer�lt k�telyeket

- Szerz�d�sk�t�skor olyan kock�zatokat v�llaltattak be az ad�sokkal, amik kezel�s�re �k maguk t�bb diplom�s szakemberekb�l �ll� csoportokat hoztak l�tre, �s nemzetk�zi kapcsolatokat �p�tettek ki

- Olyan �gyfeleknek adtak devizahitelt, akiknek j�vedelme nem abban k�pz�dik

- Olyan �gyfeleknek adtak hitelt, akik fizet�si k�pess�g�r�l nem gy�z�dtek meg. Csak a fedezet sz�m�tott

- Saj�t maguk �ltal finansz�rozott hitelmin�s�t�kre hivatkozva emelnek d�jakat

- Olyan k�lts�geket v�ltoztatnak, melyekre az �gyf�lnek semmilyen r�l�t�sa, r�hat�sa nincsen (pl. kezel�si k�lts�g). Teljes a kiszolg�ltatotts�g.

- A nemzetk�zi p�nzpiacokon, hitelderivat�v�kon, stb. elszenvedett vesztes�geiket a lakoss�ggal fizettetik meg

- A lakoss�g p�nz�gyi oktat�s�ra, tud�s�nak fejleszt�s�re nem helyeznek hangs�lyt

- Manipulat�v rekl�mokkal hamis l�tszatott keltenek (apr�bet�s r�sz)

- A kamatos kamatoz�ssal a v�llalkoz�si teljes�tm�nnyel nem �sszef�gg�, azt j�val meghalad� nyeres�gre tesznek szert

Mindezek f�ny�ben minimum elv�r�sk�nt megfogalmazhat� a bankokkal szemben a v�ls�g kirobban�sa �ta eltelt id�szak t�bbletk�lts�geinek megt�r�t�se, �s az eredeti t�rleszt�r�szletek vissza�ll�t�sa a lakoss�g �s a kkv-k r�sz�re. A t�rleszt�r�szleteket �t kell konvert�lni helyi deviz�ba (eredeti �rfolyamon), hogy mind az egy�ni, mind az orsz�gkock�zat jelent�sen cs�kkenjen. Ezekkel az int�zked�sekkel az okozott anyagi k�r rendezhet�. Az egyes embereket, csal�dokat �rt lelki atrocit�sokat sajnos nem lehet meg nem t�rt�ntt� tenni.

A bankrendszerbe vetett bizalom jelent�sen lecs�kkent, �s cs�kken folyamatosan. A r�gi, t�bb sz�z �ves rend m�r nem fog vissza�llni. A bankrendszernek, �s a lakoss�gnak is �j min�s�g� kapcsolatra van sz�ks�ge. Ez a kapcsolat az etikus bankol�s ir�ny�ba val� elmozdul�st vet�ti el�re.

A v�ltoz�s legf�bb h�tr�ltat� t�nyez�i

- Politikusi f�gg�s a bankszektort�l

- Nemzetk�zi nyom�s

- Kapitalizmusban val� hit

- J�v�k�p hi�nya

Politikusi f�gg�s a bankszektort�l

�rthet� m�don b�rmely id�szakban a p�nz�gyminiszt�rium �s a gazdas�gi miniszt�rium fels� vezet�s�ben sz�mos volt bank�r foglal helyet. �k nem csak a bankszakm�ban szocializ�l�dtak, hanem oda is tartanak vissza. Elemi �rdek�k a j� kapcsolatok �pol�sa a bankokkal, a banksz�vets�ggel. Ezen k�v�l a p�rtok, �s a holdudvarukba tartoz� v�llalkoz�i k�r nem tud meglenni priv�t banki kapcsolatok n�lk�l. E k�t f� ok k�vetkezt�ben nem v�rhat� politikai r�szr�l proaktivit�s banki megszor�t�si ter�leten. Ha v�ltoz�sok vannak, akkor az csak reakci� egy kialakult kedvez�tlen �llapot kezel�s�re. Ez �ltal�ban t�zolt�st jelent, vagy elterel� hadm�veletet, a val�di probl�m�t elkend�zend�. Jellemz�en legt�bbsz�r a bankszakma tervezi meg a saj�t mag�ra korl�toz�st jelent� int�zked�seket.

E ter�leten a legnagyobb g�tl� t�nyez� a v�ltoz�st illet�en a politikusok f�lelme, �s kisebb m�rt�kben a szakmai tud�s hi�nya. Ezt �thidalni k�t f�le k�ppen lehet: 1. A politikusi g�rda erk�lcsileg meg�jul, �s bels�tart�s�ra t�maszkodva rendet tesz. (kev�sb� val�sz�n� vari�ci�) 2. A Civil szf�r�val felveszi a kapcsolatot, t�j�koz�dik a probl�m�kr�l m�s megvil�g�t�sban, majd a nyilv�noss�g el� t�rja a helyzetet. Az �gy kapott t�rsadalmi felhatalmaz�s seg�ts�g�vel k�nyszer�ti ki a bankszf�r�t a v�ltoz�sra (ez sem t�l val�sz�n�). +1. Elk�pzelhet�, hogy vannak m�r m�sk�nt gondolkod� bank�rok, csak nem �rz�kelnek kell� t�mogat�st, ez�rt h�tt�rben maradnak. �ket �rdemes felder�teni, �s egyeztetni vel�k.

Nemzetk�zi nyom�s

Magyarorsz�g nemzetk�zi m�rc�vel is p�ld�tlanul kiszolg�ltatott a k�lf�ldi bankoknak. A kereskedelmi bankszektor m�rlegf��sszeg�nek 98,5%-�t k�lf�ldi t�bbs�g� bankok alkotj�k. Kimondhatjuk, hogy p�nz�gyekben n�lunk azt lehet megtenni, amire k�lf�ldr�l r�b�lintottak. Maga az MNB is ir�ny�t�s�t tekintve ink�bb az EU-hoz k�t�dik, mint hozz�nk, hi�ba van magyar tulajdonban.

A v�ls�g kirobban�sa, �s annak kezel�se r�vil�g�tott arra, hogy a gondba ker�lt k�lf�ldi anyabankok helyzet�k jav�t�s�t nagyban a k�zpontjukt�l t�volabb fekv� kiszolg�ltatott r�gi�k er�sebb megsarcol�s�val seg�tett�k el�. K�rd�s mikor lesznek hajland�k ezen a gyakorlaton v�ltoztatni. V�lem�nyem szerint vagy a tart�s nemzetk�zi p�-i helyzet normaliz�l�d�sa, vagy a hazai �llapotok kritikuss� alakul�sa v�ltoztathat ezen a helyzeten.

Kapitalizmusban val� hit

A szabadpiaci szab�lyoz�s, a t�ke korl�tlan hatalma, a t�zsd�k m�k�d�sei, �s szerepei, stb. egy�ltal�n nem k�rd�jelez�d�tt meg igaz�n. A v�ls�g kezel�se kapcs�n meghozott int�zked�sek ink�bb l�tv�nyosak, mint seg�t�ek. A meghirdetett programok v�grehajt�sa sok esetben elt�r eredeti c�ljukt�l, ellen�rizhetetlenek, �tl�thatatlanok. S�t, n�mely program nyom�n �jabb v�ls�gok el� n�z�nk. Pl. a g�pkocsi v�s�rl�sok �llami t�mogat�s�val mesters�gesen fokozz�k a gazdas�gi aktivit�st, mik�zben a term�szeti er�forr�s-gazd�lkod�s ezzel nem tart l�p�st. Magyar�n a nem fenntarthat� gazdas�got �p�tj�k, rohanunk a szakad�k fel�.

Az elm�lt �vsz�zadok folyam�n a kialakult kapitalizmus napjainkban m�r j�csk�n t�l van f�nykor�n, �lett�l elt�volodott, t�lszab�lyozott, b�rokratikus rendszerr� v�lt. Megreform�l�sa m�r nem seg�t. Eg�sz t�rsadalmi berendezked�s�nk �j ide�k ir�nt ki�lt. Neh�z ezt �szrevenni a rendszert m�k�dtet�knek, �s szembe n�zni a v�ltoztat�si k�nyszerrel. K�zben az emberek is sokat v�ltoztak, tudatosodtak. Jelenleg a feleszm�l�s idej�t �lj�k, amikor is sorozatosan �s folyamatosan der�lnek ki a rendszer probl�m�i, �s ebb�l fakad�an k�rd�jelez�dik meg sokakban a j�l megszokott �letszeml�let. Att�l, hogy ez t�rt�nik, m�g nem k�vetkezik be sz�ks�gk�ppen v�ltoz�s. Ahhoz az emberis�g �jabb tudatosod�si hull�ma, �s az �j ide�k sz�lesebb k�r� elterjed�se sz�ks�ges. Ez�rt is neh�z a hitelez�si rendszeren alapvet�en v�ltoztatni most. Viszont a folyamatok exponenci�lisan gyorsulnak, k�vetkez�sk�p nem vagyunk messze a gy�keres v�ltoz�sokt�l.

J�v�k�p hi�nya

H�tr�ltatja a v�ltoz�sok folyamat�t a hi�nyz� j�v�k�p is. Ha nincsenek ide�k, elk�pzel�sek, modellek az �j rendszert illet�en, akkor m�g nagyobb k�rt is lehet okozni a megl�v� rendszer siettetett lebont�s�val. A jelenlegi �llapot elk�telezettjei ezt a t�nyt igyekeznek is kihaszn�lni, az �j kezdem�nyeket igyekeznek elhallgatni, nevets�gess� tenni, esetleg �ld�zni. M�sik lehet�s�g a k�sleltet�sre a f�lelemkelt�s. Ha bebizonyosodik a m�dia �ltal, hogy nincs m�s, mint a jelenlegi kapitalizmus, akkor sok�ig nagy t�megeket lehet visszatartani az aktiviz�l�d�st�l.

A ki�t megtal�l�sa az�rt is oly neh�z, mert a gazdas�gi, p�nz�gyi tudom�nyok alapjai �s a r�juk �p�tett hatalmas g�pezet ideol�giai, �s nem fenomenol�giai alap�. Az uralkod� eszmerendszerek n�lk�l�zik a val�di term�szet megfigyel�s�b�l nyert inspir�ci�kat, �s a szellemi vil�ggal val� tudatos kapcsolat adta felismer�seket.

Hogy akkor m�gis milyen az a j�v�k�p, ami seg�t az emberis�gnek megl�pni a k�vetkez� l�pcs�fokot fejl�d�s�ben? Az m�r egy m�sik �r�s t�m�ja lesz J

Mindezen h�tr�ltat� t�nyez�k elt�rp�lnek a mellett, amit az emberis�g bels� tudatoss�g szint emel�s�nek neh�zs�gei jelentenek. Szinte minden k�ls� t�nyez� l�tsz�lag az ellen van, hogy t�megek �bredjenek magasabb �ntudatra. A l�tsz�lagoss�g abban �ll, hogy val�j�ban a mai k�ls� �llapotok sz�ks�gesek ahhoz, hogy az ember saj�t szabads�g�t kik�zdje �s tudatosan emelkedjen fel felebar�taival egy�tt. Amint sokakban �tfordul az, hogy rendszereink nem ellen�nk vannak, hanem mi hoztuk l�tre �ket, �s mi v�ltoztathatunk rajta, tov�bb� mi �rt�nk vannak, abban a pillanatban kih�v�ss� v�lik minden k�r�l�tt�nk, �s megkezdj�k a val�di v�ltoz�st. K�z�sen, egy�tt.

2010-04-19 Korsch P�ter

K�pviseleti vagy r�szv�teli demokr�cia?

kpeti — Sun, 09 May 2010 21:49:04 +0000

Tak�ts P�ter

„…ez a k�rd�s, v�lasszatok!”:
K�pviseleti vagy r�szv�teli demokr�cia?

„Egy ember mag�ban semmit sem tehet, csak ha m�sokkal j�kor �sszefog”
(Goethe)

A kultur�lis kreat�vok minden k�z�ss�gi ter�leten �j utakat keresnek. Olyanokat, melyekben �k akt�v r�sztvev�k �s a folyamatok tev�keny ir�ny�t�i lehetnek. Nem v�letlen, hogy ma a vil�gban olyan sz�les b�zissal rendelkez� civil mozgalomban, ahol az emberek a saj�t kez�kbe veszik a saj�t soruk ir�ny�t�s�t, a kultur�lis kreat�vok alkot�, kem�ny magj�t tal�ljuk. Egy ilyen �rt�keket vall�, mai modern ember a saj�t sors�nak az ir�ny�t�ja, tev�keny alak�t�ja k�v�n lenni – ez a hitvall�suk. Ez�rt �rthet� az is, hogy ezek az emberek egyre kev�sb� vannak megel�gedve azzal, amit a demokratikus t�rsadalmi rendszerek a XX. sz�zad v�g�n ny�jtottak �s ny�jtanak ma is. �gy azt�n sz�muk n�veked�s�vel ill. aktivit�suk er�s�d�s�vel ar�nyosan fokozatosan olyan kezdem�nyez�seket ind�tottak, melyek c�lja a jelenlegi demokratikus rendszerek tov�bbfejleszt�se volt.

De mi�rt kell a demokr�ci�t fejleszteni? �s milyen probl�m�k vannak ma a demokr�cia jelen �llapot�ban? Ezekre a k�rd�sekre a v�laszt akkor kapjuk meg, ha el�sz�r az emberek �ltal l�trehozott szoci�lis form�k fejl�d�s�nek n�h�ny alapvet� �sszef�gg�s�t �ttekintj�k.

M�s el�ad�saimban m�r t�bb alkalommal kifejtettem,� hogy az emberi t�rsadalmak fejl�d�s�t is pontosan ugyanolyan �sszef�gg�sek jellemzik, mint a kisebb k�z�ss�geket, ak�r a v�llalatokat �s/vagy a nonprofit k�z�ss�geket, mert minden ember �ltal alkotott k�z�ss�gre az organikus szeml�let �s fejl�d�selm�let szab�lyai �rv�nyesek. Ez t�m�nk szempontj�b�l azt jelenti, hogy a t�rsadalmi rendszerekre is �rv�nyes az organikus fejl�d�selm�let egyik legfontosabb meg�llap�t�sa: a mindenkori t�rsadalmi form�k az �ket l�trehoz� emberek tudati fejl�d�s�t t�kr�zik �s csak az emberek tudati fejl�d�s�vel egy�tt k�pesek fejl�dni, v�ltozni. Vagyis egy t�rsadalom egy adott pillanatban az azt alkot� emberek tudatoss�g�t, gondolkod�s�t t�kr�zi vissza.

Ezt az �sszef�gg�st ismert�k fel a kultur�lis kreat�vok a vil�gban akkor, amikor nem v�rtak arra, hogy valaki m�s majd helyett�k elv�gzi azt a munk�t, amit – �ppen a megv�ltozott �rt�krendj�k �s gondolkod�suk folyt�n� – csakis egyed�l �k k�pesek elv�gezni. A csodav�r�s helyett elkezdtek a demokr�cia �j, fejlettebb form�i�rt k�zdeni, harcolni.

Az organikus szeml�let m�sik fontos szab�lya kimondja, hogy ha egy szervezet hossz� id�n kereszt�l nem v�ltozik, ha megmerevedik, megkem�nyedik, �s ez�rt ellen�ll a v�ltoz�soknak – akkor megbetegszik. Amennyiben ebb�l a betegs�gb�l nem tudjuk kigy�gy�tani, akkor ez v�llalatok, civil k�z�ss�gek eset�ben azt jelenti, hogy meghalnak, azaz felsz�molj�k �ket. T�rsadalmi rendszerek, egy orsz�g eset�ben azonban, mivel egy orsz�got nem lehet felsz�molni, azt tapasztaljuk, hogy ezek a megmereved� demokratikus rendszerek egyre� antidemokratikusabb� v�lnak. Mivel� Magyarorsz�gon �s eg�sz Eur�p�ban, s�t az USA-ban is azt tapasztaljuk, hogy a mai demokratikus politikai �s t�rsadalmi rendszerek v�gletes m�don megkem�nyedtek, a v�ltoz�s minden ig�ny�nek ellen�llnak �s csakis a megl�v� helyzet konzerv�l�s�ra t�rekszenek, illetve m�r csak erre k�pesek, ez�rt tudat�ban kell lenn�nk annak, hogy a jelen pillanatban uralkod� �s magukat demokratikusnak nevez� t�rsadalmi rendszerek s�lyosan betegek. Mondhatn�m �gy is, hogy haldokl�ban vannak!

Ennek az �letvesz�lyes helyzetnek minden antidemokratikus k�vetkezm�ny�t l�tjuk, megtapasztaljuk napjainkban - k�l�n�sen er�sen - Magyarorsz�gon, �s Eur�pa t�bbi orsz�gaiban is, b�r ott tal�n valamivel kev�sb� er�sen. �gy azt�n nem v�letlen �s nem meglep�, hogy nincs olyan EU tagorsz�g, ahol az �llampolg�rok el�gedettek lenn�nek a demokr�cia jelenlegi form�j�val. Ebben azonosak vagyunk vel�k. Amiben pedig k�l�nb�z�nk t�l�k az, hogy a nyugat-eur�pai kultur�lis kreat�vok meg�rtett�k, hogy egy az emberek �ltal l�trehozott szoci�lis form�k csakis az emberek �ltal tudnak megv�ltozni. Ha az emberek vagy azok egy csoportja azt akarja, hogy az � �rt�keik legyenek az �ltal�nosan elfogadottak �s a d�nt�shozatal alapj�t jelent� �rt�kek, akkor tenni kell �rte. S�t, harcolni kell �rte!

Azt teh�t l�tjuk, hogy ha egy t�rsadalmi rendszer fejl�d�se le�ll, akkor az eg�sz rendszer vesz�lybe ker�l. Mert a t�rsadalmi rendszerek is k�pesek a fejl�d�sre, amit nagyon j�l mutat az az �v, ahogyan a demokr�cia a 20. sz�zadban uralkod� �s �ltal�nosan elfogadott t�rsadalmi rendszerr� v�lt a vil�gon. Amikor a 19.� sz�zadban az els� demokratikus rendszer az USA-ban megalakult, bizony az m�g er�sen k�l�nb�z�tt att�l, amiben ma �l�nk, amit ma demokr�ci�nak nevez�nk. Akkor csak a f�rfiak kaptak v�laszt�jogot �s sem a n�knek, sem pedig a sz�nesb�r� polg�roknak nem volt lehet�s�g�k szavazataik lead�s�ra. S�t demokratikus orsz�gokban a gazdag embereknek t�bb szavazatuk volt, mint a szeg�nyeknek. Ez ma egy teljes k�ptelens�gnek t�n� gondolat, m�gis �gy volt.

Azt�n sz�p lassan, de mindig az �llampolg�rok mozgalmai nyom�n, ezek a mai �sszel „elk�peszt� jogtalans�gok” sz�pen elt�ntek a demokr�ci�kb�l �s ma m�r az USA-nak szinesb�r� eln�ke van. Azaz kor�bban teljesen elk�pzelhetetlennek t�n� dolgok az emberek gondolkod�s�nak �s tudatoss�g�nak fejl�d�s�vel p�rhozamosan megval�sulnak �s elfogadott� v�lnak. Persze mindig� vannak, akik ellen�llnak minden v�ltoz�soknak, akik vagy f�lnek az �jt�l, vagy hatalmi poz�ci�jukat l�tj�k vesz�lyeztetve �s ez�rt igyekeznek megakad�lyozni minden �jat, minden v�ltoz�st. Persze ut�lag mindig az der�l ki, hogy az � v�rakoz�saik �s az ellenvet�seik t�vesek, �s azok a katasztr�f�k, amiket ak�r a n�k vagy a feket�k v�laszt�jog�nak bevezet�sekor el�re jeleztek �s v�rtak, rendre elmaradtak. (Persze hatalmukat vagy annak egy r�sz�t t�bbnyire elvesz�tik, vagyis ez a f�lelm�k beigazol�dik �s ez�rt jogos.)

�gy azt�n a XXI. sz�zad elej�n nyilv�nval� kell hogy legyen mindenki sz�m�ra: a politikusok �s a hatalom mai k�pvisel�inek minden ellenkez�se �s az emberek �ltal�nos belesz�l�s�b�l keletkez� katasztr�fa v�rakoz�sa ellen�re �j form�knak kell j�nni�k �s ezek j�nni is fognak. Mert ezek az �j form�k a kultur�lis kreat�vok �nrendelkez�si t�rekv�seib�l fakadnak, sz�rmaznak �s ezek az �rt�keket vall� �j vil�gpolg�rok napr�l-napra �s �vr�l-�vre t�bben vannak.

A demokr�ci�nak ebben az �j �rtelmez�sben egy olyan �j form�j�r�l van sz�, ami bizonyos fokig visszat�r�st jelent az eredeti, az �si demokr�cia �rtelmez�shez. Mert a demokr�cia azt jelenti, hogy „hatalom a n�p �ltal”, vagy „a n�p hatalma”. Err�l Lincoln eln�k, aki tudott valamit a t�m�val kapcsolatban, azt mondta: „A k�pviseleti demokr�cia a n�p �ltal, a n�p�rt val� korm�nyz�st jelent.” Miut�n a t�rt�nelem sor�n az �llamhatalom, a korm�nyz�s mindig a t�rv�nykez�sben nyilv�nult meg, ez�rt minden demokratikus rendszerben a t�rv�nykez�snek is a n�p �ltal kell m�k�dnie, azaz a t�rv�nyeket a n�pnek kell megalkotnia, amire a fenti id�zet is utal. Az, hogy ma ez nem �gy t�rt�nik, az a kor�bban bemutatott folyamat eredm�nye �s t�rv�nyszer� k�vetkezm�nye.

Egy demokratikus rendszerben ugyanis a t�rv�nyek �ppen att�l lesznek �rv�nyesek, hogy a n�p, miut�n megalkotta �ket, el is fogadja azokat. Hiszen a t�rv�nyek k�telezetts�geket tartalmaznak, fogalmaznak meg, a n�pet alkot� egyes �n�ll� emberek sz�m�ra. A t�rv�nyt ezeknek az �n�ll� embereknek kell betartaniuk �s ezt �ppen az �ltal teszik meg, sokkal nagyobb hat�konys�ggal, mint a k�pviseleti demokr�ci�kban, hogy r�szt vesznek, vettek annak kidolgoz�s�ban, �s ennek sor�n el is fogadt�k azt.

De a mai k�pviseleti demokr�ci�kban a t�rv�nyhoz�s� sajnos nem �gy m�k�dik, amit mindenki a saj�t b�r�n �rz�kel. Pedig a mai modern korban az emberi k�z�ss�geket nem is lehetne m�s elvek alapj�n hat�konyan m�k�dtetni. Ezt a v�llalkoz�k �s menedzserek pontosan tudj�k, csak valahogy a politikusok figyelm�t ker�lte el eddig ez a h�r. Pedig m�r az ’50-es �vek �ta mondj�k �s sulykolj�k a tan�csad�k �s szervezetfejleszt�k, minden vezet�i tr�ningen, hogy „a sz�tes�, megmereved� k�z�ss�gekbe gy�gy�t� er�t csak az embereknek a d�nt�sekbe val� bevon�s�val �s a hatalmi piramis lelap�t�s�val lehet bevinni!”

Ezt az elvet sikeres kis �s nagyv�llalatok t�megei� alkalmazz�k, munkat�rsaikat egyre t�bb d�nt�sbe vonj�k be, egyre t�bb felel�ss�get adnak �t nekik. �s ezeket az embereket, akik a gazdas�gi �letben tev�kenys�g�k sor�n felel�s d�nt�sek tucatjait hozz�k meg nap mint nap, ezeket a politika, amikor� a t�rsadalmi sz�nt�rre l�pnek gyerekekk�nt pr�b�lja meg kezelni. Ez pedig m�rgez� folyamatk�nt hat a t�rsadalomban, ami azt�n egyes�lve a politikusok bizalmatlans�g�val saj�t v�laszt�ik fel�, olyan tov�bbi beteg�t� er�ket visz a rendszerbe, melyek az el�bb le�rt t�rsadalmi haldokl�si folyamatot tov�bb er�s�tik, siettetik.

Nem akarok a gazdas�gi �letb�l t�l sok p�ld�t hozni, de a Toyota-t mindenk�ppen meg kell eml�teni. Azt itt bevezetett �s ma m�r szinte� az eg�sz vil�g �ltal m�solt KAIZEN elnevez�s� rendszer pontosan a fent megfogalmazott gy�gy�t� er�ket hozta be a Toyota-hoz. A v�llalat minden dolgoz�ja akt�v r�szese a teljes termel�si �s �rt�kes�t�si folyamatnak �s a „legkisebb” ember kreat�v gondolatai ugyan olyan fontosak, mint a vez�rigazgat��. A KAIZEN rendszer sikerrel oldotta meg a dolgoz�k alkot� er�inek �s kreativit�s�nak teljes bevon�s�t a v�llalat �let�be �s d�nt�seibe, �s term�szetesen az �gy l�trej�tt k�z�s d�nt�sek, meg�llapod�sok megval�s�t�s�t mindenki a sz�v�gy�nek tekinti. Mondhatn�nk �gy is, hogy a Toyota-n�l a r�szv�teli demokr�cia neve: Kaizen.

Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a k�pviseleti demokr�cia egy rossz dolog. Ugyanis az emberi tudati fejl�d�s egy bizonyos id�szakban, amikor az emberek m�g k�z�sen fogalmazt�k meg ide�ljaikat �s k�z�sen tal�lt�k meg azt ak�r a kereszt�ny, ak�r a szoci�lis, ak�r a liber�lis eszm�kben, �s az azokat val�ban k�pvisel� p�rtokban, a demokr�ci�nak ez a form�ja m�g jogos �s id�szer� volt. De a ’70-es �vekt�l kezd�d�en, a kultur�lis kreat�vok sz�m�nak er�s n�veked�s�vel egy�tt azt tapasztalhattuk, hogy az emberek az �letr�l �s a vil�gr�l alkotott �t�leteiket �s elk�pzel�seiket egyre ink�bb individu�lisan alkotj�k meg. Ehhez az �j individu�lis �t�letalkot�si folyamathoz pedig m�r a r�gi forma nem id�szer� �s nem megfelel�. Ma az emberek m�r nem k�pesek egy p�rtban vagy egy p�rt �ltal k�pviselt ideol�gi�ban megtal�lni ide�ljaikat, ma egy enn�l sokkal sz�nesebb �s �sszetettebb folyamat �s rendszer sz�ks�ges az emberek ide�ljainak egyeztet�s�hez. Ehhez pedig �j demokratikus form�ra van sz�ks�g, ehhez a tudati szinthez a demokr�cia egy magasabb fejl�d�si foka tartozik: a r�szv�teli demokr�cia, vagy m�s n�ven – els�sorban angol �s n�met nyelvter�leten haszn�lt kifejez�s alapj�n – a direkt vagy k�zvetlen demokr�cia. A k�pviseleti demokr�cia a XXI. sz�zadban m�r nem id�szer� t�bb�.

Amikor egy k�z�ss�g tagjai a r�szv�teli demokr�cia mellett d�ntenek, akkor ezzel nem tesznek m�st, mint kinyilv�n�tj�k azt a sz�nd�kukat, hogy �rdekli �ket a k�z�ss�g tagjainak, a m�sik ember v�lem�nye �s k�szek is meghallgatni azt. Azaz a k�z�ss�g k�sz minden tagja sz�m�ra a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�t biztos�tani. Ennek a h�tter�ben pedig az a meggy�z�d�s �ll, hogy ma minden embernek – b�rki �s b�rmilyen v�gzetts�g� is legyen az – van egy olyan kreat�v gondolata, ami a k�z�ss�g jav�t szolg�lja. Enn�l a felismer�sn�l gy�gy�t�bb er� emberi t�rsadalomban nem l�tezik!

Ugyanakkor egym�s k�lcs�n�s meghallgat�s�nak van egy m�sik hat�sa is. Az emberek k�zben felismerik, hogy� sz�ks�g�k van egym�sra. Sz�ks�g�k van arra, hogy az egy�nileg kigondolt �tleteket a m�sik ember, azaz a k�z�ss�g sz�r�j�n kereszt�l megm�rettess�k, jav�tgass�k vagy m�sok gondolataival kieg�sz�ts�k. Mert az ember a saj�t �tlete, �t�lete hib�it alig vagy csak nehezen l�tja meg, mik�zben igen �lesen l�tja ezt a m�sik embern�l. Ez a felismer�s azt�n egy k�z�ss�gfejl�d�si folyamatot ind�t el �s v�g�l az emberek �sszekapcsol�d�s�t er�s�ti, ami a� val�di demokr�cia alapja.� Mert min�l er�sebben kapcsol�dnak egym�shoz az emberek egy k�z�ss�gben, ann�l jobban tudnak a k�z�ss�gi elk�pzel�sek l�trej�nni, melyek persze mindig egy ember elk�pzel�seib�l indulnak ki.

A r�szv�teli demokr�cia teh�t egy olyan folyamat, melyben az egy�n �tlet�t, ide�j�t a t�bbs�g �tgondolja, ki�rt�keli �s m�rlegeli, Majd ez a folyamat egy k�z�s d�nt�ssel z�rul. Egy ilyen folyamatban az immor�lis c�lokat, ide�kat az emberek kisz�rik �s sz�tv�lasztj�k azokt�l, melyek a k�z�ss�g �rdekeit� szolg�lj�k.� Vagyis az emberek kreat�v �tleteib�l az �rt�keseket a k�z�ss�g hasznos�tani tudja �s ugyanakkor el tudja ker�lni azt, hogy a k�ros c�lok, esetleg egy�ni, �nz� �rdekb�l kit�zve, megval�sulhassanak.

Persze �va intek mindenkit att�l, hogy a r�szv�teli demokr�ci�t, valami �ltal�nos megold�sk�nt, gy�gy�rk�nt tekintse, ami minden bajra megold�st tud adni. Viszont egy olyan eszk�znek nyugodtan tekinthetj�k, mellyel az� egyre n�vekv� sz�m� kultur�lis kreat�vok �rt�keinek megfelel� t�rv�nyhoz�st �s �llami m�k�d�st el lehet �rni, illetve biztos�tani lehet.

A r�szv�teli demokr�ci�val biztos�tani lehet, hogy a politika �s a politikusok ne tudjanak ember �s t�rv�nyek felett �ll�k�nt b�rmit megtenni, m�g akkor is, ha az �ppen a v�laszt�ik akarata �s �rdekei ellen van. Ez�rt most a kultur�lis kreat�vok egy v�lasz�t el�tt �llnak, ugyanis v�lasztaniuk kell: vagy megmarad ez a r�gi rendszer �s a v�laszt�ikt�l elszakad� parlamenti „k�pvisel�k” diktat�rikus hatalma vagy pedig mindent megtesznek annak �rdek�ben, hogy az orsz�g meginduljon a val�di, a r�szv�teli demokr�cia fel� vezet� �ton.

A demokr�ci�nak ebben a form�j�ban ugyanis a megv�lasztott k�pvisel�k val�ban k�pviselik v�laszt�ikat, vel�k mindig azonos szinten �llnak, �s soha sem ker�lhetnek f�l�j�k, �s soha senkiben egy pillanatra sem halv�nyul el az a t�ny, hogy a t�rv�nyeket a n�p hozza! R�ad�sul egy ilyen folyamat beindul�s�val a gy�gy�t� er�k azonnal elkezdenek be�ramolni a k�z�ss�gekbe, mert ez ennek a form�nak a l�nyege, hiszen a r�szv�teli demokr�cia az emberek tal�lkoz�s�ra �s �sszekapcsol�s�ra �p�l.

Viszont t�relemmel kell lenn�nk, mert ennyi sok �v diktat�rak�nt m�k�d� demokr�cia, ami az emberek egym�s ellen ford�t�s�val tudott csak fennmaradni �s ilyen sok elbukott politikus ut�n az emberekben felgy�lemlett rengeteg csal�d�s miatt bizony sok neh�zs�ggel j�r minden �jra-�sszekapcsol�d�si k�s�rlet. R�ad�sul ezek a v�ltoz�sok az emberek v�ltoz�sai, amihez mindig sok id� sz�ks�ges. De ha nem pr�b�ljuk meg ma elkezdeni, akkor holnap nem fog megval�sulni! Ma kell vetni ahhoz, hogy holnap aratni tudjunk! Ha ma nem tesz�nk az�rt, hogy egy ilyen folyamat beinduljon, akkor v�gleg �tadjuk a terepet azoknak, akik a demokr�ci�t a saj�t hasznukra �s saj�t sz�juk �z�re form�lt�k �s abb�l a k�t lehet�s�gb�l, amit a k�lt� el�nk v�zolt, azaz hogy „rabok legy�nk vagy szabadok” bizony nagyon gyorsan az els� val�sul meg. De olyan cs�fos m�don, hogy �nk�nt hajtottuk fej�nket a rabig�ba.

Mindaddig semmi l�nyegi v�ltoz�s nem v�rhat�, am�g� a n�p �ltal kiharcolt, kik�nyszer�tett r�szv�teli demokr�cia el nem terjed, mert az orsz�g �s a magyar n�p �rdekeit csak az emberek val�di �sszefog�s�b�l, �sszekapcsol�d�s�b�l keletkez� er� tudja k�pviselni. Ez�rt most azt tudom javasolni a� kultur�lis kreat�vok �rt�keit vall�knak, hogy alak�tsanak mindenfel� – a lak�k�z�ss�geikben �s a k�rnyezet�kben – kis k�z�ss�geket, ahol egym�ssal egy�tt dolgozva �s �sszekapcsol�dva, egym�st mindig meghallgatva dolgoznak a k�z�ss�gi probl�m�kon �s a helyi politika k�rd�sein. Ebb�l pedig elindulhat egy alulr�l felfel� ir�nyul� folyamat az�ltal, hogy a sok kis k�z�ss�g egym�ssal is �sszefogva sz�pen lassan �talak�thatja a diktat�rikus folyamatokat �s v�g�l az egyes emberek egy�ni fejl�d�s�b�l fakad�an l�trej�het a k�z�ss�g fejl�d�se, a val�di demokr�cia: a n�p hatalma.

Az �j vil�gpolg�rok

kpeti — Sun, 09 May 2010 20:14:50 +0000

Tak�ts P�ter

Az �j vil�gpolg�rok

„Az ember nem az�rt �l, hogy �regebb legyen, hanem az�rt, hogy a jelenben �ljen, �s megtegye azt, amit most meg kell tennie. Nem az sz�m�t, hogy mi minden v�r m�g r�, mi van m�g el�tte, csak az a fontos, hogy az ember �let�nek egy adott pillanataiban azt tegye, ami akkor helyes �s amit akkor tennie kell.” /Goethe/

Elker�lhet� a k�oszpont!/?

Ma m�r szinte mindenki sz�m�ra egy�rtelm�, hogy a hatalom �p�tm�nye minden ereszt�k�ben recseg-ropog, hiszen a k�zelg� katasztr�f�val kapcsolatban k�nyvek �s �r�sok sora jelenik meg, valamint el�ad�sok sokas�ga hangzik el. Ezek alapj�n az �rdekl�d� ember sz�m�ra egyre ink�bb nyilv�nval�v� v�lik, hogy ami 2010 – 2012 k�r�l v�rhat�an bek�vetkezik majd, minden bizonnyal a modern kori t�rsadalmak demokratikusabb� v�l�s�n�l is j�val t�bbet von majd maga ut�n. A ma �rz�kelhet� jelek ugyanis nem csup�n a hatalomnak a hierarchi�k cs�cs�r�l az alapj�hoz val� eltol�d�s�t mutatj�k: ezzel egy id�ben a szinte mindent megrenget� v�ltoz�sok mag�nak a t�rsadalmi �let jelenlegi rendszer�nek �jragondol�s�ra �s annak �jj�szervez�s�re is alkalmat adnak, s�t, ha nem tanulunk a jelekb�l, akkor ezekre r�k�nyszer�tik majd az embert.

A glob�lis v�ltoz�sok e korszak�ban, amelyek az �let egyetlen ter�let�t sem hagyj�k �rintetlen�l, egyre vil�gosabban mutatkozik meg a szellemi, a politikai �s a gazdas�gi �letbeli hatalomgyakorl�s hagyom�nyos, hierarchikus fel�p�t�s� szervezeti form�inak cs�dje. Ennek a cs�dnek a f� oka a fejl�d�s�nek jelenlegi fok�n egyre ink�bb szabadd� v�l� ember �s a hatalom k�z�tti feloldhatatlan ellenmond�sb�l fakad. Hiszen mik�zben ma az auton�mi�ra �s a kreativit�sra az �let minden ter�let�n egyre nagyobb ig�ny van, azaz egyre nagyobb a sz�ks�g az �nrendelkez�sre k�pes, szabad emberekre, ek�zben ez egy�ltal�n nem egyeztethet� �ssze azzal, ahogyan ma a hatalom megpr�b�l az emberek felett �gy gy�mkodni, ahogyan ez az �si hierarchi�kban szok�sos volt, hiszen ez a hatalom �ppen a szabads�g �s az �n�ll�s�g elnyom�s�ra �p�l.

B�rmennyire is furcs�nak t�nik, de b�tran �ll�tom, hogy elm�ltak m�r azok az id�k, amikor Lenin sokunk �ltal j�l ismert jelmondata, azaz „a bizalom j�, de az ellen�rz�s m�g jobb” alapj�n az embereket m�g sikeresen el lehetett nyomni �s uralkodni lehetett felett�k, m�g akkor is, ha a felsz�nen megtapasztalhat� jelek ennek az ellenkez�j�t mutatj�k. A XXI. sz�zadban, ahol a ma �r�knek hitt k�zponti ellen�rz� mechanizmusokat a szabad emberi k�z�ss�gekb�l �ll� t�rsadalmi rendszer �nszab�lyoz� er�ibe vetett bizalom v�ltja majd fel, ez a jelmondat is �talakul �s a j�v�ben m�r �gy hangzik: „az ellen�rz�s a hal�l, a bizalom az �let.”

A hatalomnak ez a m�g ma is gyakorolt �si form�ja a r�gi, piramis fel�p�t�s� vall�si k�z�ss�gekben �s t�rsadalmakban m�g jogos �s id�szer� volt, mert legitim�ci�j�t valamilyen isteni princ�piumnak k�sz�nhette. Ezzel szemben a modern ipari t�rsadalmak p�nzre �p�l� hatalmi strukt�r�i semmif�le isteni legitim�ci�val nem rendelkeznek, hatalmukat kiz�r�lag a felhalmozott p�nznek k�sz�nhetik. Ezek a p�nzre �p�l� hierarchi�k ma egyre t�bb helyen a felboml�s, sz�tes�s jeleit mutatj�k, ami persze nem az�rt t�rt�nik, mert a hatalmon l�v�k �nk�nt lemondanak gazdas�gi el�nyeikr�l, befoly�sukr�l �s st�tusszimb�lumaikr�l, hanem az�rt, mert a hierarchikus hatalmi strukt�r�k egyre improdukt�vabbak, rugalmatlanabbak lettek �s m�ra m�r az alapvet� t�rsadalmi probl�m�k megold�s�ra is k�ptelenek.

Ennek nyom�n Eur�p�ban �s az USA-ban egyar�nt mutatkoz� v�ls�gjelens�gekkel tal�lkozunk, �s annak ellen�re, hogy a hatalmon l�v�k mindent megtesznek ezek eltusol�s�ra vagy eltitkol�s�ra, az �tlagemberek, a civilek olyan, ak�r glob�lis forradalomnak is nevezhet�, kultur�lis, szoci�lis �s politikai v�ltoz�sok sorozat�t ind�tott�k el, amelynek t�netei a k�ls� szeml�l� sz�m�ra, ak�r mint k�osz, vagy katasztr�fa el�jelei mutatkozhatnak meg. Ezen katasztr�fa-el�jelek k�zepette a vil�gon minden�tt hatalmi harcok folynak, melyben a hierarchikus rendszerek cs�cs�n �l�k tehetetlen�l n�znek szembe a hatalmi piramisok l�b�n�l �ll� civilek fel�bred� �ntudat�val �s szabads�gv�gy�val.

Mindk�t eml�tett jelens�g, vagyis az ezt a mai kort jellemz� k�osz- �s kr�zisjelens�gek illetve a hatalom eltol�d�sa �s a piramis alj�n �ll�k k�zelg� hatalom�tv�tele az emberi fejl�d�s term�szetes velej�r�i, �s mint ilyen, az ember illetve k�z�ss�geinek fejl�d�si t�rv�nyszer�s�geib�l levezethet�. A k�vetkez�kben ezek bemutat�s�ra v�llalkozom, hogy a tisztelt olvas� maga d�nthesse el, mit is jeleznek sz�munkra ezek a kr�zisjelens�gek, �s elker�lhet�-e a k�oszpont.

Az ember alkotta k�z�ss�gek fejl�d�s�r�l

Ahhoz, hogy vil�gosan l�ssunk �s a t�rsadalomban ma mutatkoz� jelens�geket helyesen tudjuk meg�t�lni, sz�ks�g van arra, hogy tudjuk, hogy a mindenkor mutatkoz� jelek mit is jeleznek a sz�munkra. Erre pedig csak akkor lesz�nk k�pesek, ha az ember alkotta k�z�ss�gek fejl�d�s�nek t�rv�nyszer�s�geit ismerj�k. Amikor err�l, vagyis az ember alkotta k�z�ss�gek fejl�d�s�r�l besz�l�nk, akkor tulajdonk�ppen az �l� szervezetek, eg�szen pontosan az ember fejl�d�s�r�l besz�l�nk. Mi�rt? Nos az�rt, mert az emberek �ltal alkotott k�z�ss�gek az ember tulajdons�gaival rendelkeznek, teh�t az �l� szervezetek fejl�d�si t�rv�nyszer�s�gei vonatkoznak r�. Ez az egy�bk�nt r�gi felismer�s a rendszerelm�letb�l fakad� ismeretek t�rh�d�t�s�val m�r tudom�nyos igazol�st nyer �s egyre ink�bb k�ztudott� v�lik. Ha teh�t kiindul�si alapk�nt ezt elfogadjuk, �s �gy tekintj�k, hogy egy emberi k�z�ss�g �s �gy term�szetesen az egyik legnagyobb, az emberi t�rsadalom is az ember tulajdons�gaival rendelkezik, akkor el�sz�r azt kell megvizsg�lnunk, hogy mi jellemzi az �l� szervezetek, majd ebb�l kiindulva az ember �ltal alkotott k�z�ss�gek fejl�d�s�t.

A fejl�d�s az �l� szervezetek est�ben egy olyan folyamat, amit nem lehet m�rni vagy statisztikai adatokkal kimutatni, mert a dolgok min�s�g�nek megv�ltoz�s�t jelenti. Viszont ezt a fejl�d�si folyamatot, azaz a min�s�g megv�ltoz�s�t, az �l� szervezetekben n�h�ny jellemz�vel j�l le lehet �rni. Jellemz�i a k�vetkez�k:

- a fejl�d�snek mindig van egy ir�nya, egy c�lja, amerre halad;

- l�p�sekben, fokozatokban jelenik meg;

- a fokozatok k�z�tt mindig van egy hosszabb-r�videbb id�szak, amikor az addigi rend felborul �s egy kaotikus �llapot alakul ki;

- az egyes stabil �llapotokban mindig van egy j�l meghat�rozhat� koh�zi�s er�, ami a szervezetet �sszetartja;

- a fokozatokat nem lehet �tugrani;

- a folyamat az id�ben j�tsz�dik le �s

- nem ford�that� vissza.

Teh�t ha ezt a fejl�d�si folyamatot �br�zolni akarjuk, akkor egy l�pcs�zetes g�rb�t kell felrajzolnunk, �s az egyes l�pcs�fokok az �l� szervezet egyes fejl�d�si fokozatait jelentik, melyekre egy hosszabb-r�videbb ideig tart� stabil �llapot a jellemz�. Ennek a stabil �llapotnak a k�vetkez� tulajdons�gai vannak:

- ez egy �lland�sult �llapotot jelent, melyre

- a n�veked�s, a mennyis�gi v�ltoz�s a jellemz�,

- ebben az �llapotban a szervezetet egy koh�zi�s er� tartja, fogja �ssze, a szervezetre �lland�an hat� centrifug�lis er�vel szemben,

- majd a n�veked�s egyik pillanat�ban, ami �l� szervezetek eset�ben kiz�r�lag a term�szeti, biol�giai t�rv�nyek ir�ny�t�sa alatt �ll, el�rkezik az a pont, amikor az addig hat� koh�zi�s er� m�r nem tudja �sszefogni a szervezetet, az pedig megindul a sz�tes�s �tj�n. Megjelenik a k�osz.

Az egyes fejl�d�si fokozatok k�z�tt, amikor is az egyik szintr�l a m�sikra l�p a szervezet, teh�t mindig egy sz�tes�s, egy k�osz tal�lhat�, mely k�osz a term�szeti t�rv�nyek �ltal meghat�rozott m�don hosszabb vagy r�videbb ideig tart, majd megjelenik egy �j �sszetart� er�, melynek hat�s�ra egy �j strukt�ra stabiliz�l�dik �s kialakul egy �j, stabil szervezet, mely egy

- eg�szen m�s min�s�g� strukt�ra,

- amit most m�r ez a m�sik, �j koh�zi�s er� tart �ssze,

- mely koh�zi�s er� l�trej�tt�hez az �l� szervezetnek semmif�le k�l�n er�fesz�t�s�re vagy energia befektet�s�re nincsen sz�ks�ge, ez term�szeti t�rv�nyek hat�s�ra k�vetkezik be.

- Ebben az �j strukt�r�ban az els� strukt�ra teljes eg�sz�ben benne van, s�t annak az oka �s eredete is az els� strukt�r�ban keresend�, abb�l sz�rmazik.

- Azaz egy �l� szervezet megsz�let�s�nek pillanat�ban m�r benne van minden lehet�s�g, minden, ami vele t�rt�nni fog, mik�nt egy magban benne van a fa vagy a vir�g, ami ki fog bel�le fejl�dni, vagy ak�r egy toj�sban benne van az az �l�l�ny is, aki majd kikel bel�le.

Ezt a folyamatot, azaz a strukt�ra – k�osz – strukt�ra v�ltakoz�st az �l�l�nyek fejl�d�se sor�n mi is j�l megfigyelhetj�k, hiszen azok �let�k bizonyos szakaszaiban teljesen m�s l�nyekk� alakulhatnak �t. Ezzel j�l p�ld�zz�k azt, hogy milyen is ez a l�p�sekben, ugr�sokban t�rt�n� fejl�d�s, min�s�gi �talakul�s az �l�l�nyek vil�g�ban. Ilyen p�ld�kat ismer�nk az ebihal – b�ka eset�ben, vagy a herny� – gub� – lepke �talakul�sban, amikor egy adott �l� strukt�ra, szervezet, melyet egy er� egy bizonyos ideig �sszetart, �let�nek egy adott pillanat�ban sz�tesik �s ut�na egy min�s�gileg teljesen m�s l�nny� alakul �t.

Ezek az �ltal�nos elvek pontosan megfigyelhet�ek az emberek �ltal l�trehozott szervezetek, k�z�ss�gek fejl�d�se sor�n is, persze n�mi elt�r�ssel. Az egyik �s legfontosabb elt�r�s az, hogy m�g p�ld�ul a herny� est�ben a k�osz �s a sz�tes�s pillanat�t a biol�giai t�rv�nyszer�s�gek hat�rozz�k meg, azaz az �llatok �s a n�v�nyek fejl�d�se a nem befoly�solhat� term�szeti t�rv�nyek hat�s�ra t�rt�nik meg, addig az emberek �ltal l�trehozott �s m�k�dtetett k�z�ss�gek fejl�d�s�nek folyamata, az egyes szakaszok hossza �s az �talakul�sok milyens�ge a benne �l� �s dolgoz� emberekt�l �s az � gondolkod�sukt�l f�gg. Hiszen az emberek �ltal alkotott k�z�ss�gekre csak az emberi gondolkod�s hat, a term�szeti t�rv�nyek nem.

Miut�n egy ember vagy embercsoport l�trehoz, megalap�t egy k�z�ss�get, �s ez a k�z�ss�g megindul a maga fejl�d�si �tj�n, akkor bizonyos id� eltelt�vel e k�z�ss�g eljut egy olyan �llapotba, amikor m�r nem tud a r�gi m�don tov�bb �lni �s dolgozni. Ekkor egy olyan kritikus helyzet �ll el�, amelyben el�sz�r csak a k�zelg� k�osz �s sz�tes�s jelei mutatkoznak, majd att�l f�gg�en, hogy az emberek mennyire k�pesek ezeket a jelz�seket �szrevenni �s val�di jelent�s�t ki�rt�kelni, vagy tov�bbhaladnak a k�oszpont fel� vagy pedig egy �j tudati �llapotnak megfelel� fejl�d�si �ton, azaz min�s�gi v�ltoz�sokat vezetnek be magukban �s k�z�ss�g�kben egyar�nt. �gy azt�n azt mondhatjuk, hogy ha egy emberi k�z�ss�gben a k�osz jelei mutatkoznak vagy az az el�rejelz�sek szerint v�rhat�an a sz�tes�s �llapot�ba ker�l, akkor azt kell mondanunk, hogy az mivel ember volt az, aki ebbe az �llapotba a k�z�ss�get belevitte, �gy azt�n egyed�l � az is, aki ebb�l az �llapotb�l ki tudja azt vezetni.

Azaz a k�z�ss�g �let�ben nemcsak a stabil id�szakok hossz�t, de a k�osz id�tartam�t is a k�z�ss�get alkot� emberek hat�rozz�k meg, m�gpedig a gondolkod�sukkal. Az�ltal, hogy a gondolkod�sukban mutatkozik meg, k�pesek-e felismerni, �rtelmezni a k�osz jelent�s�t �s jelz�seit, majd e felismer�s hat�s�ra k�pesek-e azokat a v�ltoz�sokat saj�t �s k�z�ss�g�k �let�ben megval�s�tani, melyek egy �j, magasabb szint� strukt�r�t �s az ahhoz sz�ks�ges �sszetart�, koh�zi�s er�t l�trehozz�k.

Teh�t egy emberek �ltal alkotott k�z�ss�g �let�ben az emberek gondolkod�s�t�l �s tudati �llapot�t�l f�gg�en egy adott pillanatban t�rv�nyszer�en megjelennek a k�osz jelei, mert ez a k�z�ss�gek fejl�d�s�nek t�rv�nyszer� velej�r�ja. A sz�tes�snek ebben az id�szak�ban a k�z�ss�gben �l� �s dolgoz� embereknek bels� er�re, b�tors�gra van sz�ks�g�k ahhoz, hogy a k�osz els� jeleit, majd k�s�bb bek�vetkezt�t felismerj�k �s az ebb�l keletkez� felismer�s �s tudati fejl�d�s hat�s�ra a k�z�ss�g el�tt �ll� k�oszon �thaladjanak, a k�vetkez� fejl�d�si fokozathoz vezet� �ton elinduljanak.

S�t, az �j strukt�ra, fejl�d�si fok kialak�t�s�hoz sz�ks�ges energi�t is az embernek kell befektetnie. Ezt ugyanis mi nem kapjuk k�v�lr�l, mik�nt a term�szeti l�nyek. Azaz, ha azt akarjuk, hogy a k�z�ss�g az egyik szintr�l egy m�sik, magasabb szintre l�pjen, akkor valamennyi benne �l� �s dolgoz� embereknek kell energi�t befektetni�k ebbe �s nem lehet a m�sikra vagy a s�lt galambra v�rni. Energia befektet�s n�lk�l ugyanis nincs fejl�d�s! Ez az energia-befektet�s �s a bel�le kialakul� �j gondolkod�s hozza l�tre azt az �sszetart� er�t, ami a k�z�ss�get az �j fejl�d�si fokon, a mindenkor hat� centrifug�lis er�k ellen�ben �sszefogja, az �j szoci�lis form�t megadja. Ebb�l egyenesen k�vetkezik az a fontos meg�llap�t�s, hogy amikor egy emberek �ltal l�trehozott k�z�ss�gben egy fejl�d�si f�zis v�ge fel� megjelennek a sz�tes�s els� jelei �s a k�z�ss�g fokozatosan k�zeledik a k�osz pillanat�hoz, akkor onnan csak �gy tud egy magasabb fejl�d�si szintre l�pni, ha k�pes gondolkod�s�t megv�ltoztatni, egy magasabb szint� tudatoss�got el�rni. Teh�t a k�osz az emberi k�z�ss�gekben egyfajta jelz�s arra, hogy itt az ideje m�sk�ppen gondolkodni, �s azt, amit eddig egy adott, megszokott m�don csin�ltunk, a j�v�ben bizony m�sk�ppen csin�lni.

Ez a felismer�s ma szerencs�re egyre t�bb emberben jelenik meg, �s igen sokan jutnak azonos eredm�nyre f�ggetlen�l att�l, hogy a k�zelg� k�oszt ma �szlelhet� jelz�seit �k minek is tekintik. A nagyobb probl�m�t sz�munkra ma az jelenti, hogy hogyan is alak�tsuk �t gondolkod�sunkat �s milyen lehet az a t�rsadalom, melyet az �j tudatoss�ggal majd ki kell alak�tani. Ez�rt a k�vetkez�kben egy r�vid t�rt�nelmi �ttekint�sre h�vom a kedves olvas�t, abban a rem�nyben, hogy ennek sor�n erre a k�rd�sre is v�laszt kapunk.

T�rt�nelmi �ttekint�s

Az eddigiekb�l teh�t azt l�tjuk, hogy az emberis�g el�tt �ll� k�oszpont nem egy sorscsap�s k�vetkezm�nye vagy nem a r�g�ta megj�vend�lt vil�gv�ge el�rkez�se, hanem a fejl�d�snek egy term�szetes �llapota, egy olyan pr�bat�tel vagy kih�v�s, melyben egy adott tudatoss�gi szintr�l egy �jabb, magasabb szintre kell l�pn�nk. Ahhoz azonban, hogy az emberis�g k�pes legyen megv�ltoztatni gondolkod�s�t, tudnunk kellene, milyen is ez az �j tudatoss�g �s milyen szoci�lis form�k tartoznak hozz� a k�vetkez� fejl�d�si fokozaton. K�l�n�sen fontos ez a k�rd�s az�rt is, mert a hatalom mai birtokosai nagy el�szeretettel sulykolj�k az emberekbe azt a t�vhitet, hogy a kapitalista piacgazdas�ggal el�rkezt�nk a l�tez� t�rsadalmak legjobbik�hoz, a kommunizmus buk�s�val gy�z�tt a jobbik, �s most m�r ez az id�k v�gtelens�g�ig �gy is fog maradni. Egyetlen feladatunk ennek a rendszernek az �lland� jav�tgat�sa, amit persze csak az � ir�ny�t�suk alatt lehet megtenni.

Pedig a k�osz jelei �s a k�zelg� k�oszpont �ppen ennek az ellenkez�j�t pr�b�lja jelezni a sz�munkra. A ma tapasztalhat� k�oszjelens�gek ugyanis a jelenlegi hierarchikus hatalmi rendszerb�l egy �jfajta k�z�ss�gi rendszerbe val� �talakul�s sz�ks�gess�g�t jelzik a vil�gnak �s ha felismerj�k, hogy ez a j�v�, mert az emberis�g fejl�d�se ebbe az ir�nyba mutat, akkor elker�lhetj�k a sz�tes�st. Amennyiben nem tudunk egy �jfajta t�rsadalmi berendezked�st megval�s�tani, akkor a k�osz �s az azt k�vet� kr�zishelyzet fog megtan�tani minket arra, amit egy�bk�nt saj�t bel�t�sunkb�l is felfedezhett�nk volna.

Persze egy ilyen tudati v�lt�s egy rendk�v�l neh�z �s bonyolult folyamat, hiszen el�g csak v�giggondolnunk, hogy az embert a t�rt�nelmi id�k t�bb ezer �v�n kereszt�l mindig hierarchikus berendezked�s� szoci�lis t�r k�s�rte v�gig, �s �gy nem is csod�lkozhatunk el azon, hogy ez ennyire m�lyen bel�nk iv�dott, �s ennyire m�ly gy�kerei vannak benn�nk. Az �si id�kt�l kezdve az emberek felett mindig �llt valaki, egy kir�ly, egy cs�sz�r, egy partvez�r, aki uralkodott n�pe felett �s az emberek �let�t, cselekedeteit uralkod�j�nak utas�t�sai hat�rozt�k meg sok-sok ezer �ven �t.

Ma viszont olyan �talakul�s el�tt �llunk, melyben ez a sok ezer �ves megszok�s egy �j tudatoss�gb�l fakad�an megsz�nik �s valami m�s v�ltja fel. Mi�rt �ppen most k�vetkezik a hatalmi viszonyok �trendez�d�se �s �ppen olyan m�don, amir�l eddig besz�ltem, azt egy r�vid t�rt�nelmi visszapillant�sb�l b�rki azonnal maga is l�thatja. El�g csak az emberi t�rsadalmi fejl�d�s jelent�sebb �llom�sait megvizsg�lni, �s az �sszef�gg�s mindenki sz�m�ra nyilv�nval� lesz.

Ha visszamegy�nk az �si indiai kult�r�hoz �s megn�zz�k a kasztrendszert, akkor az l�tjuk, hogy az indiai t�rsadalom h�rom hatalmi szintb�l �llt:

A paps�g, Brahma f�isten szolg�l�i voltak legfel�l, �k alkott�k a legfels� hatalmi szintet, �k voltak a szellem emberei, akik isteni legitim�ci�juk r�v�n tudt�k, mi a j� az embereknek, a n�p�knek, �s ez�rt meg is mondt�k nekik, hogy mit �s hogyan kell csin�lni.
Alattuk k�zvetlen�l a katon�k, f�urak �s nemesek �lltak, akik Visnu, a „karbantart�s” isten�nek szolg�l�i voltak, �s �k alkott�k a m�sodik hatalmi szintet, �k a fentr�l �rkez� parancsok v�grehajt�s�t k�vett�k �s ellen�rizt�k, azaz mintegy �sszekapcsolt�k a fels�bb hatalmi szintet az als�val.
V�g�l lenn �ltek �s dolgoztak a k�zm�vesek, parasztok, akik Siva, a „rombol�s” Isten�nek szolg�l�i voltak, �s mint a legals� szint, a termel�munk�t v�gezt�k.
Volt m�g egy kaszt, az �rinthetetlenek kasztja, akik a jogfosztottak voltak, �s mint ilyenek, a hatalmi j�tszm�kban nem volt semmif�le szerep�k.

Ha tov�bbhaladunk a t�rt�nelemben, �s a t�rsadalom megoszt�s�t vizsg�ljuk hatalmi szempontb�l, akkor azt l�thatjuk, hogy ez a h�rmass�g, a feladatok �s felel�ss�gek ilyen form�ban t�rt�n� megoszt�sa az emberis�g eg�sz eddigi t�rt�net�t v�gigk�s�rte. Hiszen Egyiptomban az Istent megtestes�t� f�ra� �s k�r�l�tte a paps�g �lt a hierarchia cs�cs�n, alatta pedig a hivatalnokok �s a katonas�g gondoskodott a rendszer m�k�d�s�r�l, a fentr�l �rkez� utas�t�sok v�grehajt�s�r�l. Legalul pedig a k�zm�vesek, keresked�k �s parasztemberek t�mege volt tal�lhat�. Term�szetesen itt is jelen vannak a jogfosztott t�megek, �k a rabszolg�k. Ez a hierarchikus fel�p�t�s jelenik meg a R�mai Birodalomban is, ahol b�r a cs�sz�r volt a cs�cson, de legitim�ci�j�t az adta, hogy � volt az Isten �s az egyh�z feje is, �s pontosan �gy mint kor�bban megtal�lhat� volt a m�r ismert h�rom szint. Azt�n Kr. ut�n 313-t�l kezd�d�en a kereszt�nys�g hatalomra jut�s�val a hierarchia cs�cs�ra a p�pa ker�lt, �gy hossz� id�n kereszt�l a katolikus egyh�z feje, a p�pa nevezte ki m�g a kereszt�ny uralkod�kat is. Ez a hierarchikus hatalmi forma – fel�l a szellem emberei, k�z�pen a nemesek �s katon�k, legalul pedig a keresked�k, k�zm�vesek - az emberis�g akkori tudati �llapot�nak teljes m�rt�kben megfelelt, azaz korszer� volt.

Az emberi gondolkod�s fejl�d�s�vel a m�sodik hatalmi szint mindink�bb igyekezett kib�jni a hatalom ellen�rz�se al�l �s folyamatosan megtett mindent annak �rdek�ben, hogy � kerekedjen fel�l. Sz�mos ilyen pr�b�lkoz�st ismer�nk a t�rt�nelemb�l, de a sikerhez hossz� id�re volt sz�ks�g. A m�sodik hatalmi szintnek ugyanis csak 1301-ben siker�lt a hatalom v�gleges �tv�tele, amikor Sz�p F�l�p francia kir�ly a hatalmi harcban legy�zte a p�p�t �s a t�rt�nelemb�l j�l ismert „Avignoni fogs�gba” vetette. Ezzel a m�sodik r�teg hatalom�tv�tele befejez�d�tt, a helycsere megt�rt�nt, a cs�csra a m�sodik szint ker�lt, alattuk �s vel�k szoros sz�vets�gben tov�bbra is ott volt a paps�g �s most �sszefogva uralkodtak a harmadik szint a k�zm�vesek, keresked�k r�tege, ill. a legalul tal�lhat� �s jogfosztott, helyhez k�t�tt jobb�gyok t�mege felett. Ez a v�lt�s azonban nem okozott semmif�le min�s�gi v�ltoz�st a hatalom gyakorl�s�nak form�j�ban, hiszen a nemess�g tov�bbra is a r�gi, addig haszn�lt hierarchikus rendszerben gyakorolta hatalm�t, ami akkor m�g mindig id�szer� �s az ember akkori tudati �llapot�nak megfelel� forma volt.

E v�lt�ssal a hatalmi piramis �trendez�d�se term�szetesen nem �llt meg, a harmadik hatalmi szint k�pvisel�i is egyre t�bb r�szt k�rtek a hatalomb�l. Ez a t�rekv�s az ut�n er�s�d�tt fel k�l�n�sen, amikor a kereskedelem fellend�l�s�vel n�h�ny keresked� kez�ben �ri�si vagyonok halmoz�dtak fel, �s a felvil�gosod�s megnyitotta az �n�ll� gondolkod�s lehet�s�g�t az egyszer� emberek el�tt is. B�r a t�rt�nelemb�l m�r az 1300 el�tti id�kb�l is ismer�nk olyan k�s�rleteket, melyek ennek a hatalmi szintnek – a j�m�d� keresked�knek – a hatalom�tv�tel�vel pr�b�lkoztak, de a t�nyleges v�lt�shoz m�g v�rniuk kellett. Csal 1557-ben, amikor Luther - a t�rt�nelem sor�n el�sz�r - enged�lyezte a p�nz kamatra val� k�lcs�nz�s�t, csak akkor kezd�d�tt meg a harmadik r�teg, a gazdag keresked�k �s p�nzemberek fokozatos hatalom�tv�tele, s ez v�g�l az ipari forradalommal teljes�lt ki. �m amik�nt az els�, ez is csak egy hierarchikus �s b�rokratikus t�rsadalmi berendezked�shez vezetett, �s ebben �l�nk mind a mai napig. S�t minden h�resztel�s �s propaganda ellen�re ebben a mai rendszerben is ott �lnek t�megesen a hierarchia alj�n a jogfosztott, de m�r egyre ink�bb �ntudatukra �bred� emberek. Kik �k? Term�szetesen a civil t�rsadalom hatalmas t�megei, akik sz�m�ra ma m�r nem kiel�g�t� a hatalom gyakorl�s�nak ez a beteg, a XXI. sz�zadi ember tudati fejl�d�se szempontj�b�l id�szer�tlen form�ja, amiben eddig t�bb ezer �ven kereszt�l �ltek.

Teh�t azt l�tjuk, hogy az ember hatalomhoz val� viszonya �s a hatalom gyakorl�s�val kapcsolatos gondolkod�sa az �vsz�zadok sor�n nem sokat v�ltozott, ami egy bizonyos ideig nem is okozott probl�m�t, de ma, amikor a harmadik hatalmi szint uralkod�s�nak hierarchikus form�ja m�r nem nevezhet� sem id�szer�nek, sem pedig jogosnak, sz�ks�gess� v�lt e tudatoss�g �talak�t�sa �s egy magasabb szintre val� emel�se. Ez a v�ltoz�s pontosan egybe esik azzal, hogy az emberis�g el�rkezett a negyedik szint hatalom�tv�tel�nek k�sz�b�re, ami �nmag�ban az el�bb v�zolt t�rt�nelmi folyamatok t�kr�ben nem is olyan meglep�. Val�di sikerre csak most lehet sz�m�tani, annak ellen�re, hogy a t�rt�nelem folyam�n sz�mos ilyen k�s�rlet zajlott m�r le, rabszolgal�zad�sokt�l a parasztl�zad�sokig, term�szetesen sikertelen�l. Ma a civil t�rsadalom t�megeinek tudatoss�ga egy olyan fokot �rt el, mely lehet�v� teszi a t�rsadalmi berendezked�sr�l �s a hatalmi strukt�r�kr�l val� teljesen �j gondolkod�st.

Ugyanakkor ennek az elk�vetkez� hatalmi v�lt�snak van m�g egy l�nyeges kih�v�sa. M�gpedig az, hogy a t�rt�nelem sor�n t�bb ezer �vig a hatalmi hierarchia alj�n �l� embert�megeknek a j�v�ben egy olyan �jfajta hatalmi strukt�r�t kell megval�s�taniuk, ami eddig a t�rt�nelemben nem l�tezett �s a negyedik r�teg - a civil t�rsadalom - hatalomra ker�l�s�vel az eddigi hierarchikus hatalmi berendezked�st egy �j, az emberb�l fakad� �j szoci�lis form�nak kell felv�ltania. Ehhez az �j j�v�h�z �s a hatalomi v�lt�shoz az sz�ks�ges, hogy a civil t�rsadalmat alkot� embert�megek k�pesek legyenek tudati fejl�d�s�kben od�ig eljutni, hogy bel�ss�k: a ma ismert t�rsadalmi �s szoci�lis form�kon t�l vannak m�g �j, eddig kev�sb� ismert t�rsadalmi form�k, olyanok, melyek alkalmasak a j�v�nek ekk�ppen t�rt�n� megform�l�s�ra. Ez pedig annyiban k�l�nb�zik az eddigiekt�l, hogy ezeket az �j form�kat az hatalom �j birtokosainak kell - a saj�t tudatoss�gukkal - l�trehozni, senki sem fogja sem elrendelni, sem pedig helyett�k bevezetni.

Egyszer�bben fogalmazva: a r�gi gondolkod�s szerinti hierarchikus hatalmi modell hely�be, mely a hatalomban l�v� szem�lyek egy�ni hatalmi �lm�ny�re �p�lt, egy olyan �j tudatoss�got kell kialak�tani, melyb�l kibontakoz� t�rsadalomi form�k az �nszervez� �s szabad k�z�ss�gek �nk�ntes t�rsul�s�ra �s abban az emberek szabads�g�lm�ny�re �p�lnek.

Persze az ezer �vekig tart� hierarchikus hat�s �s az abb�l az emberekben keletkezett lenyomat el�g er�s ahhoz, hogy ezt a tudati v�lt�st megnehez�tse, s�t, van m�g egy igen komoly akad�ly is, ami a negyedik szf�ra hatalom�tv�tel�t tov�bb nehez�ti. Azok, akik a gazdas�gi v�llalkoz�sok elm�leti k�rd�seivel foglalkoznak, bizony�ra j�l ismerik F. W. Taylor nev�t, aki Scientific Management nev� elm�let�vel l�nyeg�ben az el�z�ekben ismertetett hierarchikus modellt vezette be a gazdas�gi v�llalkoz�sok ter�let�re. Ez a modell, b�r t�rt�nelmileg m�r a bevezet�s pillanat�ban m�r korszer�tlen volt, a gazdas�g fejl�d�s�hez azonban nagy m�rt�kben hozz�j�rult. Taylor elm�lete alapj�n az 1900-as �vek kezdet�t�l az ipari termel�si folyamatokat sz�tbontott�k, �s �n�ll� r�szlegeket hoztak l�tre az egyes feladatok ell�t�s�ra, mely r�szlegekben az oda legink�bb ill� �s k�pess�geik tekintet�ben megfelel� emberek dolgoztak. Ennek azt�n az lett az eredm�nye, hogy r�vid id� alatt a v�llalkoz�sokban

�n�ll� tervez� r�szlegek j�ttek l�tre, melyekben a szellemi potenci�l legjava helyezkedett el, �s itt terveztek meg mindent, ami a v�llalatn�l t�rt�nt, a folyamatokat, a term�keket, a p�nz�gyeket, stb.; - vagyis a hierarchia cs�cs�n kialakult a szellemi elit,
a m�g fellelhet�, de m�r gyeng�bb k�pess�gekkel rendelkez� emberekkel �n�ll� �s teljesen f�ggetlen ellen�rz� r�szlegeket hoztak l�tre, akik kiz�r�lag az ellen�rz�s funkci�j�t l�tt�k el;
v�g�l pedig a termel�sben a legkev�sb� k�pzett �s olcs� munkaer�vel dolgoztak. Ezen a szinten t�k�letesen megval�sult az az idea, hogy az ember egy g�p, esetleg egy g�pet p�tl� alkatr�sz, aki ha rendszer r�sz�v� teszik �s megfelel� utas�t�sokat adnak neki, csak akkor tud dolgozni.

A taylori modellben j�l felismerhet� ugyanaz a h�rom szint, amit a t�rt�nelmi �ttekint�sben m�r l�ttunk, s�t ugyanaz volt a h�rom hatalmi szint feladata a t�rt�nelem sor�n is, amit Taylor javaslat�ra a XX. sz�zad elej�n az ipari v�llalatokn�l bevezettek. Viszont m�ra ez az elm�let, amely akkor a termel�si folyamatok kialak�t�s�t �s az embereknek a termel�si folyamatokba val� z�kken�mentes beilleszked�s�t seg�tette el�, m�r a gazdas�gi v�llalkoz�sok vil�g�ban is elavultt� v�lt. A t�rsadalmi folyamatoknak �s az ipari termel�s modellj�nek ez az azonoss�ga pedig megt�veszt�en hat ma az emberekre, hiszen a hatalom mindk�t helyen fentr�l lefel� �ramlik, �s ez�rt az emberek �gy gondolhatj�k, hogy ez az egyetlen lehets�ges megold�s �j hatalmi strukt�r�k ki�p�t�sekor is �s �gy a mai XXI. sz�zadi v�llalkoz�i �s alkalmazotti tudatoss�g is szinte csak a hierarchikus modellben tud gondolkodni.

Teh�t ma az emberek mind gazdas�gi, mind pedig politikai ter�leten egy olyan modellben �lnek �s dolgoznak, mely id�szer�tlen, �s azok is, akik ezzel a gondolkod�ssal nem szimpatiz�lnak, illetve akik nem ismerik Taylor elm�let�t, ma m�gis ennek a gondolkod�snak a hat�sa alatt �llnak. Csak �rdekess�gk�nt jegyzem meg, hogy a valamikori kommunista t�mb orsz�gaiban �l�k m�g enn�l is nehezebb helyzetben vannak, mert a kommunista hatalom a legt�k�letesebb taylori rendszert val�s�totta meg, felismerve az abban rejl� hatalmi el�ny�ket. �gy ezeknek az orsz�goknak a polg�rai m�g egy m�s form�j�t is meg�lhett�k �s megismerhett�k ennek a hierarchikus gondolkod�snak.

A hatalom �talakul�sa – az akarat miszt�riuma

Az eddigiekben megfogalmazottak �s a t�rt�nelmi �sszef�gg�sekb�l levont k�vetkeztet�sek alapj�n azt mondhatjuk, hogy az emberis�g fejl�d�s�nek ir�nya az emberi tudatoss�g fejl�d�se ir�ny�ba mutat. Ezen a fejl�d�si �ton most mutatkoz� k�oszpont tulajdonk�ppen egy olyan tudati v�ltoz�s el�jele, amiben a hierarchikus hatalmi rendszerek fel�l az �nszervez� �s szabad k�z�ss�gek �nk�ntes t�rsul�sa ir�ny�ba kell hogy tov�bb l�pjen az emberis�g. Ez az ir�ny megmutatkozik ma sz�mos h�tk�znapi �s egyszer� dologban is, �gy el�g ha megn�zz�k, hogy milyen mentalit�s� gyerekek sz�letnek ma k�z�nk �s ha valaki k�r�ln�z a maga ismerets�gi k�r�ben azonnal l�tja azt a t�nyt, hogy napjainkban az �nmag�ra �bred� �s a szabads�gra sz�letett fiatal emberek sz�ma rohamosan n�, mik�zben azoknak a sz�ma, akiknek sz�ks�g�k van az ir�ny�t�sra, fokozatosan cs�kken.

A fejl�d�s, vagyis a hierarchi�kb�l a szabad k�z�ss�gek �nk�ntes t�rsul�sa ir�ny�ba val� �tmenet sor�n teh�t nem egyszer�en a hatalom �jraeloszt�s�r�l van sz�, hanem �talakul maga a hatalom gyakorl�sa �s a szoci�lis form�k is. Az eddig ismert hierarchikus hatalmi rendszerek az abban fel�l l�v�k hatalmi �lm�ny�re �p�lnek, ami azon alapult, hogy a vezet� kiel�g�l�st nyerhetett abb�l, hogy akarat�t az al�ja rendelt �s a rangsorban ut�na k�vetkez� emberek megval�s�tott�k. Mivel ez a hatalom ellen�rizni akar, megt�rni akar, leg�zolni �s leig�zni akar m�sokat, ebb�l az akarati er�b�l hi�nyzik a mor�lis motiv�ci�. Ebb�l k�vetkezik, hogy a hatalom gyakorl�s�nak mai form�ja egy rossz ir�ny� akarat kifejez�je. A hierarchikus hatalom ugyanis a m�sik ember - az als� hatalmi szinteken �l�k �s dolgoz�k - akarat�t akarja megt�rni, mik�zben a lent �l�k frusztr�ci�t vagy kiel�g�l�st �lnek meg, aszerint hogy a vezet�k �ltal k�pviselt dologgal azonosulni tudtak-e vagy sem, �s hogy a hatalmi hierarchi�k jutalom - b�ntet�s j�t�k�ba be tudnak-e kapcsol�dni vagy sem.

Ezzel szemben az �j tudatoss�g alapj�n kialakul� szabad k�z�ss�gekben �s az �ltaluk l�trehozott szoci�lis form�kban a hatalom �lm�ny�nek hely�be egyfajta k�z�ss�gi �lm�ny l�p, amikor a k�z�ss�g tagjai a k�z�sen hozott elhat�roz�sokat �s meg�llapod�sokat val�s�tj�k meg. A kiel�g�l�st az emberek ekkor nem a hatalom gyakorl�s�ban, hanem a k�z�sen megfogalmazott feladat �s a hozz� kapcsol�d� munka szeretet�ben tal�lj�k meg.

Am�g teh�t a hierarchikus fel�p�t�s� hatalmi t�rsadalomban az egy�nek akarata �lt a k�z�ss�gben, �gy a j�v� �nszervez�d�sre �p�l� k�z�ss�gi t�rsadalm�nak t�rsul�saiban egy olyan egy�ttes akarat hathat majd, mely a r�sztvev� emberek szabad szellemi �let�b�l ered. A tudatoss�gnak erre a fok�ra eljutott ember k�pes �nmaga felett gyakorolt hatalm�val �gy �lni, hogy a m�sik ir�nt �rzett bizalom �ltal saj�t akarat�t visszafogja �s ez�ltal egy olyan teret hoz l�tre, amelyben t�rsa szabadon megval�s�thatja akarat�t. Azt azonban tudni kell, hogy a hatalom �nmag�ban nem rossz, csak akkor ha az ember m�sok �s nem �nmaga felett gyakorolja. Ekkor az ember k�pess� v�lik arra, hogy saj�t sors�t a kez�be vegye, amiben a vil�ghoz val� viszony�t, a szoci�lis �let�t, �s a k�rnyezet�t form�lni tudja, de m�r nem m�sok k�r�ra. Ezen a fokon az ember alkalmass� v�lik egy�ni felel�ss�g�nek felismer�s�re mindazokban a dolgokban, amelyek k�r�lveszik, �s hajland� lesz ezt a felel�ss�get fel is v�llalni �s ennek k�vetkezt�ben tenni is. Ekkor a kult�ra, a politika �s a gazdas�g a felel�ss�g�ket felismert �s felv�llalt emberek bels� b�tors�g�b�l �s er�ib�l t�pl�lkozik majd. Ehhez fel kell ismerni, hogy a mai ember felel�ss�ge a mindennapok apr� dolgaiban, a mindennapi �let tetteiben rejlik, ott, ahol tal�lkozik, �ssze�tk�zik m�s emberek tetteivel: a hivatalokban, a v�llalatokn�l, a k�zleked�sben, a csal�dban, az iskol�ban, vagyis az �let minden ter�let�n �s minden pillanat�ban vizsg�zunk, �s vizsg�zik bizalmunk ereje is. A mi felel�ss�g�nk, hogy kialak�tjuk, l�trehozzuk-e azt a tudatoss�got, ami elvezet erre a magasabb szintre vagy sem.

Ugyanakkor a hierarchikus strukt�r�k az �j t�rsadalmi form�kban is fennmaradhatnak olyan helyeken, ahol azok indokoltak, p�ld�ul a termel�si folyamatok ig�nylik �ket. M�shol viszont a ny�lt �s szabad k�z�ss�gek strukt�r�j�t fogj�k minden bizonnyal el�nyben r�szes�teni, �s nem csup�n az�rt, mert az hat�konyabb, hanem az�rt is, mert ezek megteremtik a megfelel� talajt a szabad emberek k�z�tti szabad v�lem�nycser�hez. Ez az�rt l�nyeges, mert a kommunik�ci� a t�rsadalom egyetlen gy�gy�t� ereje, de val�di kommunik�ci� csak egyenrang� emberek k�z�tt lehets�ges. Persze ez ford�tva is igaz: val�di egyenl�s�g is csak ott lehets�ges, ahol mindenki mindenkivel szabadon kommunik�lhat, hierarchiateremt� �s embert embert�l elv�laszt� hat�s�gok n�lk�l.

Egy�ltal�n lehets�ges egy ilyen t�rsadalmi rendszer? – teheti fel joggal b�rki a k�rd�st. Hat�rozottan �ll�tom, hogy igen �s nem is olyan neh�z elk�pzelni. El�g ha egyszer�en az �l� szervezetek m�k�d�s�re gondolunk, mert amint az �l� organizmus minden sejtje �s szerve pontosan tudja, hogy mi a feladata �s mik�nt kell egy�ttm�k�dnie a t�bbiekkel, an�lk�l, hogy erre b�rhonnan is utas�t�st vagy parancsot kapna, pontosan ilyen m�don kapcsol�dnak majd egym�shoz a j�v� vil�gpolg�rai �s k�z�ss�geik is. Minden ember tudni fogja, hogy mi is az a cselekedet, mely mik�zben k�z�ss�ge jav�ra van, nem okoz k�rt m�soknak. A tudatoss�gnak ezen a szintj�n az embereknek nincsen sz�ks�g�k fels�bb utas�t�sokra, parancsokra, mert benn�k egy olyan �j mor�lis k�pess�g alakul ki, amely a k�ls� k�nyszer sz�ks�g�t feleslegess� teszi.

Az embernek pedig megvannak a lehet�s�gei arra, hogy ebben a t�rsadalmi form�ban �ljen �s m�k�dj�n, hiszen a Golgota ut�n, a szent szellem ki�rad�s�val v�g�l is a kozmikus intelligencia jutott az ember birtok�ba, amit ha val�ban a mag��v� tesz, akkor ez az eg�szs�ges �s harmonikus m�k�d�s megval�sulhat. Mi is az a kozmikus intelligencia? Ez nem m�s mint a szellemi l�nyeknek az a k�pess�ge, hogy egym�ssal harm�ni�ban �ljenek, olyan m�don, hogy mindegyik l�ny teljes m�rt�kben tiszt�ban van a saj�t felel�ss�g�vel �s feladataival, �s azt �gy v�gzi el, hogy a m�siknak nem okoz k�rt ezzel. Vagyis an�lk�l, hogy valaki megmondan� mit �s hogyan kell tenni, minden l�ny pontosan tudja mi a feladata �s a k�teless�ge. Ennek a kozmikus intelligenci�nak kell a mai modern emberben megjelennie, �s

Hat�rozottan �ll�tom, hogy egy az emberb�l fakad� �s eg�szs�gesen kialak�tott szoci�lis form�ban, t�rsadalomban, is lehet�s�g van erre, �s az ember k�pes mindh�rom szintj�t - gondolatait, �rz�seit �s akarat�t - �gy �talak�tani, �tdolgozni, hogy ez�ltal �jfajta szoci�lis k�pess�ge alakuljon ki, mely azt�n alkalmas a szoci�lis szf�ra gy�gy�t�s�ra �s a fentiekben le�rt m�don val� m�k�dtet�s�re. A tudati fejl�d�s sor�n a k�zeli j�v�ben �gy az ember k�pess� v�lik arra, hogy saj�t, szabad akarat�b�l a rendelkez�s�re �ll� �sszes lehet�s�g k�z�l csak azokat haszn�lja fel �s hajtsa v�gre, melyek k�rnyezete �s embert�rsai jav�ra szolg�lnak.

A tudati fejl�d�s teh�t az emberi kapcsolatokban is megmutatkozik majd �s ez egy �j emberi k�pess�g megjelen�s�hez vezet, aminek seg�ts�g�vel az ember k�pess� v�lik az emberi kapcsolatokon bel�l olyan cselekedetek v�grehajt�s�ra, melyek az � egy�ni megl�t�sa szerint helyesek �s sz�ks�gesek, de k�zben a t�bbi embert nem k�ros�tj�k, szabads�g�t nem korl�tozz�k. V�gs� soron �gy az ember a szoci�lis szf�ra m�v�sz�v� fog v�lni.

A h�rmas tagoz�d�s

A fejl�d�s z�loga annak tudatos�t�sa, hogy az a t�rsadalmi berendezked�s, amiben ma �l�nk nem az utols�, mert bizony �llnak m�g el�tt�nk, most esetleg furcs�nak vagy idegennek t�n�, de a j�v�beli megval�sul�sra v�r� t�rsadalmi form�k. �gy van ez annak ellen�re, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai minden er�vel igyekeznek bel�nk sulykolni ill. azt a l�tszatot kelteni, hogy v�ltoztatni m�r nem lehet, ez a lehet� legjobb �s legalkalmasabb rendszer amiben ma �l�nk �s m�r csak ennek a jav�tgat�s�val lehet el�bbre jutni. Mik�zben a j�v� szoci�lis form�i azt v�rj�k a tudatoss� v�l� embert�l, hogy tegye �ket megismer�se f�kusz�ba �s akarat�nak koncentr�l�s�val tegyen a megval�s�t�suk�rt. Ugyanis a j�v�ben nem lesz sem isteni legitim�ci�val rendelkez�, sem pedig ilyennel nem rendelkez� hatalom, aki az ember helyett megteszi azt, amit most neki kell – saj�t bels� er�i felhaszn�l�s�val – megtennie. M�g a hatalom eddig mindig fel�lr�l h�zta r� a t�rsadalomra azt a form�t, ami az ember akkori tudatoss�g�nak megfelelt, addig most ennek a „k�nyelmes” helyzetnek v�ge �s ezut�n csak az emberb�l bel�lr�l indul� �s tudatoss�g�n alapul� felismer�s lesz k�pes a j�v� �j szoci�lis form�it kialak�tani.

Ez�rt az a rendszer, ami a k�zelj�v�ben meg fog val�sulni, az emberb�l indul ki �s az eg�szs�gesen m�k�d� emberi szervezet min�s�geit val�s�tja meg a t�rsadalmi berendezked�s sor�n is, ez�rt az ezzel foglalkoz� szakemberek h�rmas tagoz�d�s� t�rsadalmi berendezked�sr�l besz�lnek. B�r maga a szoci�lis forma, mint a t�rsadalmi berendezked�s lehets�ges alternat�v�ja viszonylag �j, a hozz� tartoz� min�s�geket m�gis m�r 1789 �ta ismerj�k. Ugyanis ekkor, a francia forradalom idej�n, a barik�dokon hangzott fel el�sz�r a h�rmas jelsz�: „szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g”, amelyik az eg�szs�ges – �s �gy h�rom r�szb�l �ll� – t�rsadalom �ltal megval�s�tand� min�s�geket tartalmazza. Sajnos azt m�r nem tudt�k �s a mai napig sokan nem is tudj�k, hogy hogyan kell ezt a h�rom min�s�get megfelel� m�don �gy �sszek�tni az emberrel �s az emberi k�z�ss�gekkel, hogy abb�l val�ba eg�szs�ges szoci�lis form�k alakulhassanak ki, mert nem tudt�k felismerni, hogy az egyes min�s�geket a t�rsadalom melyik ter�leten kell megval�s�tani. Ez�ltal a felismer�sekb�l a mai napig nem tudott olyan j�v�k�p l�trej�nni, amelyek alapj�n az emberek val�di, konkr�t tennival�kat fogalmazhattak volna meg maguknak a t�rsadalmi rend �tform�l�s�ra vonatkoz�an.

Pedig ha j�l v�giggondoljuk, akkor szinte mag�t�l ad�dik, hogy a szabads�g min�s�g�b�l kell az ember �s k�z�ss�gei szellemi �let�nek t�pl�lkoznia, �s olyannak kell lennie, hogy mindenki aki r�szt vesz benne, az szabadnak �rezze mag�t �s szabadon gondolkodhasson. Ez persze azt is jelenti, hogy mindenhol ahol az emberek a saj�t egy�ni k�pess�g�ket akarj�k m�s emberek jav�ra term�kenny� tenni, ott a gondolkod�s �s az ellenv�lem�nyek korl�toz�sa �s hatalom minden m�dja �s form�ja a k�pess�gek kibontakoztat�s�t fogja rontani �s ez�ltal a szellemi �let gyeng�l�s�hez fog vezetni.

Hasonl�k�ppen ad�dik, hogy az egyenl�s�g min�s�g�b�l kell az embereknek az egym�sir�nti jogok �s k�teless�gek szab�lyoz�s�t megoldani. Ez azt jelenti, hogy egy emberi k�z�ss�gben a jogokban, a k�teless�gekben �s az inform�ci�hoz val� jogban is mindenki egyenl�. Miut�n �gy a jogi szf�r�ban minden ember egyenl�, ez�rt minden olyan t�rekv�s, amellyel a hatalomb�l fakad� egyenl�tlens�get, a diszkrimin�ci�t vagy el�jogokat val�s�tanak meg vagy akarnak bevezetni, az k�ros�tja a szoci�lis szf�ra fejl�d�s�t.

V�g�l a testv�ris�g min�s�g�b�l kell a gazdas�gi szf�r�t berendezni, ami azt jelenti, hogy a gazdas�gban megtermelt �ruknak �s szolg�ltat�soknak a m�sik ember val�di �s re�lis ig�nyeit kell kiel�g�teni�k. Ez a min�s�g, amit akkor testv�ris�gnek neveztek, m�s szavakkal megfogalmazva azt jelenti, hogy nem sz�rmazhat hasznom olyan dolgokb�l, amib�l m�snak k�ra sz�rmazik. Ez�rt annak a k�rd�snek vagy probl�m�nak, amit a gazdas�gi szf�ra megold mindig a m�sik emberrel, az � ig�nyeivel kell kapcsolatban lenni. Minden olyan esetben, amikor a gazdas�gban a m�sik emberek ir�nti �rdekl�d�s hely�be a saj�t haszon les�se l�p, a gazdas�gi szf�ra eg�szs�g�t k�ros�tjuk meg.

Az el�bbiekben felsorolt h�rom min�s�gre azonban nem csak az jellemz�, hogy gy�gy�t� m�don hatnak a szoci�lis form�k, az emberi k�z�ss�gek fejl�d�s�re, hanem az is, hogy ha a fentiekben ismertetett min�s�geket rossz ter�leteken alkalmazz�k vagy nem veszik figyelembe, hogy melyik min�s�g melyik ter�letre �rv�nyes, akkor az egy�bk�nt gy�gy�t� er�k puszt�t� er�kk� alakulnak �t �s megsemmis�t� m�don hatnak a szoci�lis szf�r�kban. Saj�ts�gos m�don mi magyarok ebb�l a puszt�t� er�b�l m�r kett�t megtapasztalhattunk. Mert a szocializmusnak nevezett t�rsadalmi form�ban az egyenl�s�g min�s�g�t akart�k mindh�rom ter�leten �rv�nyes�teni, �s akkor azt l�ttuk �s tapasztaltuk, hogy

o a szellemi �letben a b�rokratiz�l�d�s, a szellemi munka ellaposod�sa �s az elidegened�s jelenik meg,

o m�g a gazdas�gi �letben megjelenik a pazarl�s �s az ig�nyeket nem tudjk t�bb� megfelel� m�don kiel�g�teni

o �s term�szetesen egy ily m�don beteg t�rsadalomban nem lehet �s �gy azt�n nem is volt val�di egyenl�s�g a jogi ter�leten sem.

Ugyanakkor �ppen most tapasztaljuk meg azt, hogy mi t�rt�nik akkor, ha a szabads�g min�s�g�t akarjuk mindh�rom ter�leten megval�s�tani. Most teh�t azt l�tjuk, hogy

o a jogi ter�leten ez oda vezet, hogy a ter�letre egyre ink�bb az �nk�ny �s a jogfosztotts�g lesz a jellemz�, �s mindenki azt tehet a m�sikkal, amit akar,

o ha pedig ugyanez az er� a gazdas�gi ter�leten hat, akkor a f�ktelen liberalizmus jelenik meg, mind a termel�i, mind pedig a fogyaszt�i oldalon,

o mik�zben a szellemi ter�leten m�r nem szabads�g, hanem szabadoss�g van jelen.

Nagyon rem�lem, hogy egy harmadik k�s�rletnek m�r nem lesz�nk az �ldozatai, mert ha az eddigi sikertelens�gek ut�n egyesek m�gis a testv�ris�g min�s�g�t akarn�nk mindh�rom ter�leten �rv�nyes�teni, akkor sajnos azt tapasztaln�nk, hogy

o a jogi szf�r�ban ez a min�s�g, mint politikai �s polariz�l� er� fog hatni,

o a szellemi szf�r�ban pedig a sz�ntelen gondolkod�s �s az irre�lis kompromisszumok jelennek meg �ltala

o �s egy ilyen rendszerben a gazdas�g sem lesz k�pes eredeti feladat�nak megfelelni.

Az el�z�ekben eml�tett zs�kutc�kat v�lem�nyem szerint csak a h�rmas tagoz�d�s� t�rsadalmi modell kialak�t�s�val lehet elker�lni, mert ez a szoci�lis forma az emberb�l �s az ember h�rmas fel�p�t�s�b�l indul ki �s az el�z�ekben eml�tett h�rom min�s�get a maga hely�n �rv�nyes�ti. Ez a modell e mellett egy olyan t�rsadalmi form�t ad, amelynek nincs uralkod� k�zpontja, sem koordin�l� �llam, sem pedig fel�lre helyezett szellemi elit form�j�ban. Olyan szoci�lis form�r�l van itt sz�, amelyben h�rom, nagyr�szt �n�ll� alrendszer, m�k�d�si ter�let k�lcs�n�sen egym�shoz kapcsol�dva tartja fenn az egyens�lyt. Ezek az alrendszerek az emberi gondolkod�s – �rz�s – akarat h�rmass�gnak megfelel�en a k�vetkez�k:

1. egy �nmag�t fenntart� �s ir�ny�t� szabad szellemi �let, amelyben az emberek az�rt dolgoznak egy�tt, hogy k�pess�geiket a t�rsadalom �s embert�rsaik jav�ra gy�m�lcs�ztess�k, �s amely megteremti azokat a k�r�lm�nyeket, melyek biztos�tj�k az emberek sz�m�ra, hogy k�pess�geiket szabadon �s a lehet� legjobban kibontakoztathass�k;

2. egy �nmag�t fenntart� �s ir�ny�t�, de minden szavaz�k�pes polg�r �ltal elfogadott �s az egyenl�s�gen alapul� jog�let, ami minden�tt megjelenik, ahol az emberek egym�ssal megbesz�l�seket, meg�llapod�sokat, szab�lyokat vagy t�rv�nyeket alkotnak, illet�leg szegnek meg - legyen sz� ak�r az egy�ttes szellemi munka megszervez�s�r�l, a t�rsadalmi egy�tt�l�s k�rd�seir�l vagy a gazdas�gi �let szab�lyoz�s�r�l;

3. egy �nmag�t fenntart� �s ir�ny�t� gazdas�gi �let, aminek csak a gy�rt�ssal, az �ruforgalommal �s az �rt�kes�t�ssel van dolga, a feladata pedig abb�l �ll, hogy a testv�ris�g min�s�g�nek mindenkori szem el�tt tart�s�val kiel�g�tse az emberek re�lis ig�nyeit.

Ennek az el�ad�snak nem c�lja egy �j t�rsadalmi berendezked�s, szoci�lis forma r�szletes t�rgyal�sa, csup�n annak a bemutat�s�ra v�llalkozom, hogy vannak m�g olyan megval�s�t�sra v�r� szoci�lis form�k, melyek az eddigin�l jobban illeszkednek az emberhez, annak j�v�beli tudati �llapot�hoz �s az eddigiekn�l hat�konyabban biztos�tj�k az eg�szs�ges t�rsadalmi m�k�d�s lehet�s�g�t.

Ennek az �j szoci�lis form�nak van n�h�ny figyelemre m�lt� tulajdons�ga, egyszer olyan egyszer�, hogy minden ember k�nnyen, neh�zs�gek n�lk�l meg tudja �rteni, m�sr�szt az embereknek teljesen szabad kezet enged. Az a k�p amit megfogalmaz�ja felrajzol r�la teljesen �sszhangban van a tudatoss� �s szabadd� v�l� emberrel �s annak t�rekv�seivel, ugyanis nem r�gz�t semmif�le normat�v�kat, nem ad programokat, nem sorolja fel a tennival�kat vagy mindenhol haszn�lhat� strukt�r�kat. Mind�ssze annyit hoz a mai emberek tudom�s�ra, hogy a XXI. sz�zadban m�r nem lehet ak�rhogyan cselekedni, mert ma minden tett�nknek j�l meghat�rozhat� �s mindenki �ltal megismerhet� k�vetkezm�nye van.

Az �j vil�gpolg�rok

Kik lesznek azok, akik ezt a v�ltoz�st megval�s�tj�k, akik az �j tudatoss�g kialak�t�s�val a t�rsadalmi v�ltoz�sok el�mozd�t�i lesznek. Az �js�gokat olvasva, a TV-t n�zve �gy t�nik, hogy ma nincsen k�z�tt�nk szinte senki sem, akinek ezek a v�ltoz�sok fontosak lenn�nek, akik ma egy �j j�v� �rdek�ben tenni akarnak. Pedig a val�s�g ennek �ppen az ellenkez�je! 2000 okt�ber�ben az Egyes�lt �llamokban megjelent egy tanulm�ny k�t szerz� toll�b�l, �s ez az anyag a fenti k�rd�sekkel kapcsolatos gondolkod�st teljesen �talak�totta, a j�v�r�l benn�nk kialakult k�pet �tform�lta. Persze csak azokban, akik olvast�k vagy hallottak r�la.

Paul H. Ray szociol�gus �s Sherry Ruth Anderson pszichol�gus 13 �ven kereszt�l dolgozott egy felm�r�sen az USA-ban �s ezen id� alatt t�bb mint 100.000 amerikai �llampolg�rt k�rdezett meg, t�bb mint 100 munkacsoportot �ll�tott fel, annak vizsg�lat�ra, hogy az USA-ban addig szok�sos, vagy az eddig ismert – modernista �s hagyom�nytisztel� vagy republik�nus �s demokrata – csoportok a t�rsadalomban milyen ar�nyban vannak jelen. A felm�r�s az adatok ki�rt�kel�s�t k�vet�en azt a megd�bbent� eredm�nyt hozta, hogy a k�t szok�sos csoport mellett van m�g egy rendk�v�l nagy �s kor�bban eddig ismeretlen csoport az Egyes�lt �llamokban, aki mag�t k�l�n�ll�nak �s az egy�bk�nt ismert kult�r�kt�l f�ggetlennek, vagy elszepar�l�dottnak tartja. Hogy h�ny emberr�l is van sz�, arra azt a megd�bbent� sz�mot kapt�k a kutat�k, hogy t�bb mint 50 milli� ember tartozik ebbe, a szerz�k �ltal kultur�lis kreat�vnak nevezett csoportba, ami meghaladja az Egyes�lt �llamok lakoss�g�nak 25 %-�t! Ez�rt a tanulm�nynak azt a tal�l� c�met adt�k, hogy „A kultur�lis kreat�vok – Hogyan v�ltoztatja meg 50 milli� ember a vil�got”, a k�nyv eredetei c�me angolul: „The Cultural Creatives – How 50 million People Are Changing the World” (New York, Harmony Books, 2000. okt.).

A tanulm�ny szerz�i bemutatj�k, hogy a 60-as �vek szoci�lis el�gedetlens�geib�l fakad� megmozdul�saib�l �s spiritu�lis, pszichol�giai mozgalmaib�l hogyan n�ttek ki azok a t�megek, akik ma a kultur�lis kreat�vokat alkotj�k. Ugyanakkor pontosan meghat�rozz�k ennek a csoportnak a jellemz�it is, �s az egyik legfontosabb tulajdons�guk az, hogy annak ellen�re, hogy csak Amerik�ban 50 milli�an vannak mindegyik�k �gy gondolja, hogy egyed�l van! A v�laszad�k szinte kiv�tel n�lk�l �gy �rzik, hogy k�r�l�tt�k senki sem gondolkodik �gy, ahogyan �k gondolkodnak, �s mivel term�szetesen a hatalom �ltal ellen�rz�tt sajt�ban �s m�di�ban err�l a t�m�r�l tilos besz�lni, – hogy az egyed�ll�t l�tszat�t ideig �r�ig m�g fenn is tudj�k tartani – ezt k�rnyezet�k folyamatosan er�s�ti is benn�k.

Persze ezeket az embereket nehezen lehet ilyen tr�kk�kkel f�lrevezetni, mert �k:

a gondolkod�son kereszt�l szeretn�k meg�rteni a vil�g dolgait �s folyamatait,
r�juk a hagyom�nyos rekl�m �s marketing m�dszerek nem tudnak �gy hatni mint a t�bbi emberre,
mert a felm�r�s tanuls�ga szerint ezeket egy�rtelm�en elutas�tj�k, �s �gy �rzik, hogy ezek durva beavatkoz�sok az �let�kbe �s t�mad�snak, k�ls� er�szaknak tekintik szabads�guk ellen.
Ezek az emberek szeretn�k a vil�gban zajl� folyamatok �sszef�gg�seit teljess�g�kben l�tni,
teh�t az elej�t�l a v�g�ig pontosan tudni, hogy milyen folyamat �s mi�rt t�rt�nt.
Nagyon szeretn�k tudni, hogy a nyilv�noss�gra ker�lt dolgok m�g�tt val�j�ban milyen h�tt�r, okok rejt�zk�dnek
vagyis, hogy mi is az igazs�g.
Rendk�v�l komoly �s rendk�v�l intenz�v bels� �letet �lnek �s erre a bels� �letre nagyon nagy s�lyt helyeznek.
A spiritu�lis gondolkod�snak, a szents�gnek, vagy a szent dolgoknak egy �jfajta form�j�t alak�tott�k ki vagy szeretn�k kialak�tani.
Ez az �j szents�g pedig nem m�s, mint az a t�rekv�s�k, hogy egy�ni fejl�d�s�ket a m�sik embernek ill. a szellemi vil�gnak szolg�lat�ba �ll�ts�k.
Tov�bb� ezeknek az embereknek az az alapelve, hogy amir�l besz�lek, azt is akarj�k az �let�kben megval�s�tani. A mi t�m�nk szempontj�b�l ezek voltak a legfontosabbak, persze ezen k�v�l m�g sz�mos jellemz�t �rtak le a szerz�k, amit b�rki elolvashat, akit ez a t�ma m�lyebben �rdekel,

�rdekes elgondolni azt, hogy mit is jelent ez a vil�g sz�m�ra. Az els� �s legfontosabb �s minden bizonnyal figyelem felkelt� ez a t�ny abb�l a szempontb�l, hogy nehogy b�rki is azt higgye, hogy egyed�l van, hogy csak � gondolkodunk �gy. K�l�n�sen most, amikor egy ezzel a t�m�val kapcsolatban megjelent �j tanulm�ny, m�r nem csak a kultur�lis kreat�vokr�l, hanem egy �j „kreat�v oszt�lyr�l” besz�l. Ami sz�momra rendk�v�l komoly rem�nyekre ad okot azzal az �j j�v�vel kapcsolatban, amit az el�z� r�szekben felv�zolni igyekeztem. K�l�n�sen, ha ehhez m�g azokat a sz�mokat is hozz� vessz�k, melyeket az amerikai felm�r�st k�vet�en hat�roztak meg Eur�p�ra. Ezek alapj�n jogunk van felt�telezni, hogy Eur�p�ban 80 – 90 milli� ember �l, aki tudatoss�ga �s �letvitele alapj�n a kultur�lis kreat�vok k�z� sorolhat�.

Ennek alapj�n m�r �rthet� az is, hogy az elm�lt 10 – 15 �vben ennek a civil szektornak a n�veked�se mi�rt volt olyan robban�sszer� �s �gy m�r �rthet� az is, hogy mi�rt n�tt meg olyan hihetetlen�l nagym�rt�kben az embereknek az aktivit�sa �s a tev�kenys�ge ezen a ter�leten. Ez a civil szf�ra pedig egy olyan �j k�pet alak�t ki a vil�gr�l, ami eddig m�g nem l�tezett a vil�gban soha. Mondhatn�nk �gy is, hogy ezzel beindult az a folyamat, hogy azokat a k�telezetts�geket �s jogokat, amelyeket a t�rt�nelem folyam�n mindig a korm�nyok v�llaltak �t, azokat fokozatosan egyre ink�bb a civilek, a polg�rok �s az � �ltaluk alkotott szervezetek veszik �t. A civilek, az �llampolg�rok elkezdik szervezni magukat, elkezdenek szervezeteket, t�rsul�sokat l�trehozni, �s azokat �sszek�tni egym�ssal annak �rdek�ben, hogy az �ltaluk felismert �rt�keket megval�s�ts�k a vil�gban, �s ezeket bevigy�k a mindennapi �let�kbe is. Azaz a j�v� �j form�inak kialak�t�sa a hatalom minden t�rekv�se ellen�re megindult.

Ez a folyamat pedig gyakorlati lehet�s�get teremtett ahhoz, hogy az emberek k�v�l �s bel�l is �sszek�ss�k magunkat a m�sik emberrel, annak autentikus l�ny�vel, ami azt�n n�h�ny �ve elvezetett egy eg�szen �j fogalom, egy n�h�ny �vvel ezel�tt m�g egy�ltal�n nem is l�tezett v�llalkoz�i forma: a szoci�lis v�llalkoz�k megjelen�s�hez. �k azok az emberek, akik mik�zben a hagyom�nyos v�llalkoz�i min�s�geket, v�llalkoz�i t�bblet�rt�ket hoznak l�tre, ezt nem a v�llalkoz�i, a gazdas�gi szf�r�ban teremtik meg, hanem a szoci�lis szf�r�ban. Vagyis ez a szoci�lis v�llalkoz�s�g nem m�s, mint az, hogy a v�llalkoz�k egy r�sze m�ra m�r eljutott a tudatoss�gnak arra a szintj�re, hogy szellemi �rt�keiket megpr�b�lj�k �sszek�tni azzal, amit nap-mint nap tesznek.

Itt vannak teh�t k�z�tt�nk, k�r�l�tt�nk mind: az 50 milli� amerikai kultur�lis kreat�v �s a 90 milli� hasonl� tudatoss�g� ember itt Eur�p�ban �s mellett�k a szoci�lis v�llalkoz�k – egy �j vil�g polg�rai, akik a jelenben k�sz�tik el� az �j j�v�t �s annak �j szoci�lis form�it. �k azok az �j vil�gpolg�rok, akik a k�osz �s �sszeoml�s jeleit tapasztalva nem kedvetlenednek el, hanem abban azokat a fantasztikus lehet�s�geket l�tj�k, ami a t�rt�nelem sor�n eddig m�g soha nem adatott meg az ember sz�m�ra itt a F�ld�n.

A modern k�z�ss�gek jellemz�i

K�rd�skult�ra

Hat�rok megh�z�sa

Bizalom

Teljes Maslow Piramis

kpeti — Sun, 14 Dec 2008 17:29:04 +0000

Sziasztok!

Nem r�g jelent meg egy �jabb Bog�r cikk, amiben a v�g�n eml�t�sre ker�l a Maslow f�le sz�ks�gletek piramisa, amit a motiv�ci� t�mak�r�ben oktatni szoktak az egyetemeken, f�iskol�kon.

(Bog�r cikk: Trianonn�l betiltott�k Magyarorsz�got)

Ha j�l belegondolunk, akkor felt�nhet, hogy Maslow csak az egoista ember sz�ks�gleteire �ll�totta fel modellj�t. Figyelme leragadt korunk ember�nek megfigyel�s�n�l. Nem is juthatott tov�bb egy teljesebb emberk�phez, hiszen erre semmi nem k�sztette. Az a meggy�z�d�s v�lt �ltal�noss� az emberekben, hogy az �nmegval�s�t�s a lehet� legmagasabb kiel�g�l�si szint az ember sz�m�ra, mely egyben a t�rsadalomnak is a legjobb. Szabads�g�t minden szinten megpr�b�lja ki�lni, olykor a t�rsadalmi szab�lyokat is ezzel megv�ltoztatva. Mostan�ban kezdj�k egyre jobban �gy �rezni, hogy itt valami f�lrement. Ha nem v�ltoztatunk valamit radik�lisan magatart�sunkon, akkor F�ld�nk �s az Emberis�g belepusztul.

A probl�ma az, hogy az �j kih�v�sokra v�laszul a Maslow Piramisb�l m�r semmi �jat nem tudunk kihozni. Sz�ks�gess� v�lt a kieg�sz�t�se, �talak�t�sa. Mit kezdj�nk pl. a rengeteg civil szervezettel, akik �ldozatos munk�jukkal seg�tik sz�kebb-t�gabb k�rnyezet�ket. Nem mondhatjuk azt, hogy az �ltal�nosan �rtelmezett �nmegval�s�t�st gyakorolj�k. Itt valami m�sr�l van sz�. Az emberek mind jobban kezdik felismerni, mennyire felemel� tud�sunkat, k�pess�geinket k�rnyezet�nk szolg�lat�ba �ll�tani. Saj�t sorsunkra eszm�lve tudatosan tessz�k a dolgunkat. Ezt is h�vhatjuk �nmegval�s�t�snak, de ez m�r egy magasabb szint�, az ember felettes �nj�nek �nmegval�s�t�sa, mely a vil�ggal imm�ron harm�ni�ban t�rt�nik, teh�t gy�gy�t�lag hat az egy�nre �s a t�rsadalomra.

A modellt a r�szemr�l az elmondottak alapj�n egy ford�tott piramissal eg�sz�ten�m ki, amely az alappiramis cs�cs�b�l indul ki. Az �nmegval�s�t�s ut�n k�vetkezik �gy egyre t�gul� perspekt�v�ban a ‘k�rnyezet�nk szolg�lata’, majd a ‘nemzet szolg�lata’ , ezt k�vet�en pedig a m�g t�gabb r�szben az ‘emberis�g szolg�lata’.� Ha a fels� r�sz is helyet kap lelk�nkben, akkor az als� r�sz is m�s megvil�g�t�sba ker�l. Ilyenkor el�fordulhat, hogy a piramis egyik magasabb szintj�n dolgozunk �gy, hogy egy als�bb m�g nem ker�lt kiel�g�t�sre. Ha az ember sz�p fokozatosan tudatosan meg�lve �tt�r a teljes modellre, akkor �szreveheti, hogy alap sz�ks�gleteinek kiel�g�tetts�ge sokat javul, magyar�n boldogabb, teljesebb �let jut oszt�lyr�sz��l, mivel a vil�ggal �sszhangba ker�lt. Nem egoista v�gyait, �szt�neit k�vetve sokkal nagyobb lehet�s�g ny�lik arra, hogy a vil�g hasson az emberre, �s az visszahasson. Az emberis�g fejl�d�se �gy �j min�s�gekkel gazdagodhat.

Lehet, valami nagyon hasonl�t m�r valaki megalkotott, akkor ez nem nagy �jdons�g. Arra viszont j�nak �rzem, hogy elgondolkoztasson motiv�ci�nkr�l egy kicsit.

�dv: Peti

Fenn marad-e a t�zsde?

kpeti — Sun, 12 Oct 2008 21:11:50 +0000

Napjainkban �jra neh�z napokat �lnek �t a t�zsd�ken befektet�k. A v�ls�g csak m�ly�l, az indexek sorra d�ntik meg negat�v rekordjaikat. Ilyenkor szoktak megjelenni a m�ltban meg�lt v�ls�gok alapj�n a mostani j�v�re vonatkoz� el�rejelz�sek. Ezek alapj�n azt mondhatjuk: azt nem tudni, hogy mikor �ll meg az es�s, de az biztosnak l�tszik, hogy egy id� m�lva �jra n�vekedni fognak a r�szv�nyek �rai. Hossz�t�von a r�szv�nyek mindig jobban teljes�tenek, mint a k�tv�nyek. Teh�t a k�rd�s csak az, hogy mikor �rdemes visszal�pni a piacra, hogy ne vesz�ts�nk, �s r�szese lehess�nk az �jabb emelked� ciklusnak.

Az ilyen, �s ehhez hasonl� progn�zisoknak van egy �ri�si probl�m�juk, tudniillik csak a megl�v� rendszer�kben gondolkoznak, azokat nem k�rd�jelezik meg, bels� szab�lyoz�sban l�tj�k a megold�sokat. Pedig ha alapjaiban kezden�k el vizsg�lni a t�zsdei keresked�st, akkor kider�lhetne az, hogy az emberi k�z�ss�gek eg�szs�ges �let�vel nincs �sszhangban a rendszer.

Egyik nagy probl�ma a tulajdonl�s kezel�se. A t�zsd�n b�rki lehet olyan c�gnek a tulajdonosa, amelyr�l alig valamit, vagy semmit nem tud. Mi�rt volna ez baj? K�rdik sokan. Szabad piacon �l�nk. A probl�ma az, hogy az �gy tulajdonosk�nt megjelen� emberekben nem tud megjelenni a felel�ss�g �rzete az adott c�g ir�nt. Pedig h�t, aki tulajdonos, az felel�ss�ggel is tartozik tulajdon��rt a val� �letben. E felel�ss�g hi�nya az�rt is sajn�latos tov�bb�, mert itt nem csak materi�lis tulajdonr�l van sz�, hanem emberek egy k�z�ss�g�nek munk�j�r�l, �let�r�l, tov�bb� a vel�k kapcsolatba ker�l� k�z�ss�gekr�l. Hogyan v�rhatn�nk el m�sokt�l munk�nk, munkahely�nk tisztelet�t, ha mi magunk sem �gy viselked�nk. Nincs ez j�l �gy. A gazdas�gi v�llalatoknak az � munk�jukat sz�v�k�n visel�k tulajdon�ban sz�ks�ges lenni�k. Ann�l a v�llalatn�l, c�gn�l, ahol ez nem �gy alakul, ott az elk�telez�d�s, motiv�ci� cs�kken, ebb�l k�vetkez�en a v�llalat teljes�tm�nye is.

K�vetkez� nagyobb probl�ma halmaz a spekul�ci� t�mogat�sa. A val� �letben, val�s teljes�tm�nyt ny�jt� v�llalatokkal csup�n nyer�szked�si c�lb�l spekul�lnak emberek, emberi k�z�ss�gek. Mindenki, aki nem dolgozik a v�llalatban �s �gy tulajdonos, az csak a p�nz�rt akarhat tulajdonos lenni. Hiszen val�s teljes�tm�nyre nem ny�lik lehet�s�ge a v�llalatban. Az megt�veszt� lehet, hogy csak bizonyos piaci magatart�st tartanak spekulat�vnak, piacot befoly�sol�nak. Fontos l�tni, hogy ha valamit kicsiben csin�lnak, az m�g att�l l�tezik, �s sok kicsi sokra megy. Ebb�l k�vetkez�en nem lep�dhet�nk meg semmin a t�zsdei �rakat figyelve. A jegyzett c�gek val�s �rt�ke, �s annak v�ltoz�sa, a kereslet-k�n�lat alakul�sa, az orsz�g, �s a nemzetk�zi helyzet, stb. csak kiindul�pontja lehet a pillanatnyi �rnak. Az �ralakul�st v�gs� soron pszichol�giai t�nyez�k jelent�sen befoly�solj�k, a val�s�gban zajl� folyamatokat nem t�kr�zik a tranzakci�k. Hosszabb t�von biztosan k�rt okoz a v�llalatnak, hi�ba van lehet�s�g a t�zsd�n forr�sbevon�sra, �s n�pszer�s�t�sre. A t�zsde �ltal ny�jtott el�ny�ket m�s ter�leten meg lehet szerezni �gy, hogy azok a val�s�ggal ne vesz�ts�k el a kapcsolatot.

A t�zsde j�v�j�re n�zve t�bb megold�s is l�tezik szerintem. Abban megegyeznek, hogy mindegyik a megsz�n�s�t vizion�lja hossz�t�von. A legdrasztikusabb megsz�n�s, hogy a keresked�st besz�nteti az �llam, �s valamilyen szab�ly(ok) szerint a tulajdonl�s k�rd�s�t rendezi. Enn�l kicsit finomabb megold�s, ha a jegyzett v�llalatok a piacon felv�s�rolj�k r�szv�nyeiket, �s elhagyj�k a piacot. Ezzel a megold�ssal sajnos kevesen tudnak csak �lni, f�leg a mostani forr�ssz�k�s helyzetben. Harmadik, �s egyben legval�sz�n�bb eset, hogy egy hosszabb folyamat eredm�nyek�ppen az �rak zuhannak, amit t�bben kihaszn�lnak �s egyes v�llalatokban jelent�s befoly�sra tesznek szert, ut�na pedig a rendes tulajdonossal meg�llapodva elhagyj�k a parkettet. Ez a verzi� az�rt rendk�v�l vesz�lyes, mert k�zben az adott v�llalatba vetett bizalom, ebb�l k�vetkez�en annak teljes�tm�nye is, rendk�v�l lecs�kkenhet. V�g�l pedig oda vezet, hogy lesz egy vagy t�bb jelent�sebb befoly�ssal rendelkez� olyan tulajdonos, aki(k) megint csak nyeres�gv�gyb�l vannak a c�gben, annak �ltet�i j�v�hagy�sa n�lk�l.

Az utols� k�t v�ltozat m�g�tt az a megl�t�s h�z�dik, hogy a felel�s tulajdonosok r� fognak eszm�lni arra, hogy v�llalatuknak akkor tesznek j�t, ha saj�t maguk alak�tj�k a tulajdonosi szerkezetet, mint ahogyan az most is t�rt�nik a z�rtk�r�en m�k�d� r�szv�nyt�rsas�gokn�l. Ezen magatart�son bel�l is er�s�dni fog az olyan t�k�st�rsak bevon�sa, akik nem csak t�k�t hanem valamilyen hozz�adott �rt�ket is hoznak a v�llalatba. Az a befektet�, aki csak a hatalom, inform�ci�, vagy p�nz�gyi haszon rem�ny�ben akar majd tulajdont szerezni, akkor sem lesz k�v�natos, ha a tulajdonosok m�r el�z�leg ismerik. Egy�ltal�n nem biztos, hogy egy v�llalat folyamatosan n�vekedni akar, �s magas osztal�kokat akar fizetni. Ellenben lehet, hogy felel�s t�rsadalmi magatart�s�t k�v�nja er�s�teni p�ld�ul. Az emberek tudatos magatart�sa a gazdas�gban is folyamatosan er�s�dik, a fogyaszt�i t�rsadalom �rnyoldalai egyre t�bbeknek nyilv�nval�ak. �rdemes ezt sz�m�t�sba venn�nk, ha a v�ls�g kiv�lt� okait meg szeretn�nk �rteni, �s j�v�je fel�l szeretn�nk gondolkodni. K�zeledik az az id�, amikor a kapitalizmus alapeszm�it k�nyszer�en fel�l kell vizsg�lnunk, ha m�r ezt eddig elmulasztottuk.

Nobel-b�ked�j - tanuls�ggal

tibor — Sun, 29 Oct 2006 10:53:14 +0000

Gazdag L�szl�

A Nobel-d�j sz�let�se

Alfr�d Nobel, a dinamit feltal�l�ja �gy gondolta, hogy e puszt�t� eszk�z megalkot�s�val v�get vet a h�bor�knak, mert azok olyan puszt�t�k lesznek a dinamit �ltal, hogy nem lesz �rtelme megv�vni �ket. Hol volt ekkor m�g az atombomba?

Amikor Nobel r�j�tt saj�t naivit�s�ra, annyira elkeseredett, hogy v�grendelet�ben k�t dolgot k�t�tt ki: 1. Hal�la ut�n egy orvos v�reztesse ki a test�t, miut�n eg�sz �let�ben att�l rettegett, hogy �lve fogj�k �t eltemetni. 2. A dinamitgy�rt�sb�l felhalmoz�dott vagyon�t egy alap�tv�nyba kell fektetni, �s ennek kamataib�l �vente azokat kell d�jazni, akik a legt�bbet tett�k az emberis�g�rt.
Eredetileg hat d�jat akart alap�tani: a b�ked�jat, az irodalmi d�jat �s n�gy tudom�nyos d�jat (fizikai, k�miai, fiziol�giai vagy orvosi, valamint a matematikai d�jat). Azonban amikor megtudta, hogy 40 �vvel fiatalabb feles�ge egy ifj� matematikussal csalja �t, akkor a matematikai d�jat kih�zta a list�r�l. Ez nem anekdota, hanem t�ny. Az irodalmi �s a h�rom tudom�nyos d�jat a Sv�d Karolinska Int�zet (a tudom�nyos akad�mi�nak felel meg) �t�li oda, m�g a b�ked�jat az osl�i norv�g parlament. Sv�dorsz�g �s Norv�gia a XIX. sz�zad v�g�n perszon�luni�ban �lt, vagyis k�z�s volt a kir�ly, �s a „testv�rn�p” megbecs�l�se ir�nti jel��l hagyom�nyozta a norv�g parlamentre a b�ked�j oda�t�l�s�nek jog�t. A norv�g parlament egy �ttag� bizotts�got b�z meg minden �vben a d�jazott kiv�laszt�s�val, de a d�nt�st a parlament hagyja j�v� hivatalosan.
A Nobel-d�jakat Alfr�d Nobel hal�l�nak �vfordul�j�n, december 11-�n adja �t Stockholmban a mindenkori sv�d uralkod�. A ma tr�non �l� dinasztia francia eredet�, Nap�leon egyik t�bornoka, Bernadotte gr�f az alap�t�ja, aki a nap�leoni h�bor�k ut�n Hannover megb�zott korm�nyz�ja volt, �s a sv�dek innen, e tiszts�g�b�l h�vt�k meg uralkod�juknak. 1968-ban a sv�d nemzeti bank megalap�totta a k�zgazdas�gi Nobel-eml�kd�jat, amelyet el�sz�r 1969-ben adtak �t. Ez teh�t eml�kd�j, �s nem viselheti a Nobel-d�j nevet, de ma m�r mindenki �gy kezeli, mint a k�zgazdas�gi Nobel-d�jat.

A 2006-os Nobel-b�ked�j kit�ntetettje

A Banglades f�v�ros�ban, Dakk�ban �l�, 66 �ves Muhammad Junusz �s az �ltala alap�tott Grameen Bank 191 jel�lt k�z�l kapta a d�jat 2006-ban, ami nagy meglepet�st keltett. Val�j�ban ez a v�laszt�s �zenet�rt�k�. Ahogy annak idej�n kalkuttai Ter�z anya azzal kezdte, hogy megfogta az utc�n egy haldokl� asszony kez�t, �s mellette �lt, am�g az le nem hunyta a szem�t, Junusz is hasonl� apr� l�p�ssel kezdte m�g 1976-ban, k�zgazd�sz egyetemi tan�rk�nt: 27 doll�rt adott egy asszonynak k�lcs�n, Dzsobra v�ros�ban, aki sz�p bambuszb�torokat gy�rtott, de az uzsorahitel szor�t�s�b�l nem tudott szabadulni �s ez�rt nyomorgott. Junusz 1976-ban megalap�totta a Grameen Bankot, amely saj�t er� megk�vetel�se n�lk�l ad mikrohiteleket a szeg�nyeknek, igaz, a hivatalos banki kamatl�bn�l magasabb kamatra, �s hetente kell a t�rleszt�r�szleteket fizetni. Maga a bank megy a hitelfelvev�h�z, �s a bank alkalmazottja keresi f�l minden h�ten a t�rleszt�r�szletek�rt, kamatok�rt az �gyfelet.
A tapasztalat szerint az �gyfelek 90 sz�zal�ka fizeti vissza a hitelt, ami nem rosszabb ar�ny a hagyom�nyos bankok�n�l. �gy is f�lfoghatjuk, hogy Muhammad Junusz bankja egyfajta szeg�nyek kock�zatit�ke-bankjak�nt (venture capital) m�k�dik, vagyis a kock�zatot mag�ra v�llalja. �rdekess�ge m�g a Grameen Banknak, hogy �gyfeleinek 90 sz�zal�ka n�, ami nagy sz�, hiszen egy olyan tradicion�lis t�rsadalomr�l van sz�, amelyben a n�k m�g mindig al�rendelt szerepet j�tszanak.
Egyszerre �t �gyf�lnek adnak hitelt, �tlagosan 150 eur�nak megfelel� �sszeget, de csak kett� veheti azt f�l t�nylegesen, a m�sik h�romnak v�rnia kell, am�g a k�t hitelf�lvev� t�rlesztette a saj�t r�sz�t. Ez egyfajta sorban �ll�st jelent, �s az �tf�s csoport mindegyik tagja kezess�get v�llal a t�bbiek�rt, vagyis ha valaki nem tudja fizetni a r�szleteket �s a kamatot, akkor a t�bbiek kiseg�tik. Ez l�tsz�lag el�nytelen csup�n a sorban �ll�kra n�zve, val�j�ban nagyfok� biztons�got ad a hitelt f�lvev�knek is, valamint er�s�ti benn�k a szolidarit�s, az egym�sra utalts�g �rz�s�t. Muhammad Junuszra az Egyes�lt �llamokban Hillary Clinton figyelt f�l, amikor f�rje, Bill Clinton m�g arkansasi korm�nyz� volt. A Clinton h�zasp�r is hozott l�tre hasonl� p�nzint�zetet az USA-ban az amerikai szeg�nyek megseg�t�s�re.
A Grameen Bank id�k�zben hatalmas p�nzint�zett� n�tte ki mag�t, eddig 5,1 milli�rd doll�rt k�lcs�nz�tt 5,3 milli� szeg�nynek. Sokan ebb�l a hitelb�l veszik meg els� tehen�ket vagy els� rokk�jukat, fazekaskorongjukat, �s kezdenek el kit�rni a szeg�nys�g �rd�gi k�r�b�l. 2004-ben Junusz �j szolg�ltat�st vezetett be: mobiltelefonokat osztott sz�t a bangladesi hajl�ktalanok k�z�tt. A koldus �gy nem alamizsn�t k�r, hanem szolg�ltat�st ny�jt t�r�t�s fej�ben. Ez az utcai telefon mobil v�ltozata, ahol a k�sz�l�k mellett r�gt�n ott a szolg�ltat� szem�ly is. Ne feledj�k, hogy Bangladesben az utcai telefon m�g a nagyv�rosokban is olyan, mint a feh�r holl�.
Junusz falusi telefont�rsas�got is szervezett (az emberis�g t�bb mint fele m�g sohasem telefon�lt �let�ben 2006-ban), valamint napelemmel m�k�d� energiaszolg�ltat� berendez�sek forgalmaz�s�val foglalkoz� c�get, ott, ahol a lakoss�g 90 sz�zal�ka nem ismeri a villanyt. Banglades a vil�g legszeg�nyebb orsz�ga, 144 ezer n�gyzetkilom�teren 147 milli� ember zs�fol�dott �ssze. Az 1971-ben alakult �llam akkor Pakiszt�nb�l szakadt ki, indiai fegyveres seg�ts�ggel. Ma egy n� vezeti, Begum Haleda Zia, aki egy kor�bbi, puccsal megd�nt�tt �s meggyilkolt �llamf�, Ziaur Rahman �zvegye.
Muhammad Junusz a Nobel-b�ked�jjal j�r� 10 milli� sv�d koron�t (1,1 milli� eur�t) �j v�llalkoz�sokba fekteti. Egy szem�szeti klinik�t szerel f�l szeg�nyek sz�m�ra, �zembe helyez egy v�ztiszt�t� �zemet, �s a Danone francia tejterm�kgy�rt� v�llalattal k�z�sen joghurtgy�rat alap�t, amely t�panyagd�s, de olcs� �lelmiszereket �ll�t el� a r�szorul�knak.

�zenet az emberis�gnek

6,4 milli�rd ember �l ma a F�ld�n. Ebb�l 1,8 milli�rd rosszul t�pl�lt, �s ezek fele, 900 milli� ember rendszeresen �hezik. Gondoltak-e m�r arra a vil�g k�zgazd�szai, hogy ez a k�zel k�tmilli�rd alult�pl�lt ember micsoda hatalmas pazarl�s�t jelenti a legfontosabb er�forr�snak, a hum�n t�k�nek? Ha �k megfelel�en t�pl�lkozn�nak, megfelel� oktat�sban-k�pz�sben r�szes�ln�nek, akkor a vil�g GDP-j�t k�r�lbel�l egyharmad�val lehetne n�velni. Ennyivel nagyobb piac ny�lna a fejlett orsz�gok term�kei, szolg�ltat�sai sz�m�ra. Ez �nmag�ban megoldhatn� p�ld�ul Magyarorsz�g egyens�lyi probl�m�it: n�velhetn�nk exportunkat, f�k�nt agr�rterm�keink kivitel�t. De ugyan�gy megoldan� a (vil�g)piac ilyen m�rt�k� b�v�l�se ak�r a fejlett orsz�gokban a munkan�lk�lis�g probl�m�j�t is.
Vagyis az �hez�s, alult�pl�lts�g k�rd�se fontos k�zgazdas�gi k�rd�s is egyben. Minden �hez�vel, szeg�nnyel zsugorodik a potenci�lis piac, de egyben az emberis�g produkci�ja is. �s mibe ker�l a szeg�nys�g „kezel�se”, a seg�lyez�s stb.? A szeg�nys�g lek�zd�se a b�ke el�felt�tele is egyben. Az el�gedett, norm�lis �letsz�nvonalon �l� ember k�pes csak igaz�n kibontakozni, mindenf�le ir�nyban �s mindenf�le �rtelemben.

�zenet a magyar t�rsadalomnak �s a politikai elitnek

„Polg�r az, akinek tartal�kai vannak.” Magyarorsz�gon ma f�lmilli�ra teszik az alult�pl�ltak sz�m�t, ebb�l legal�bb 300 ezer f� gyermek. Ezen bel�l ma haz�nkban h�szezer gyermek naponta, rendszeresen �hezik. �gbeki�lt� sz�gyene ennek a t�rsadalomnak ez, mint ahogy az is, hogy minden t�len sz�z ember megfagy az utc�n, �s hogy a hajl�ktalanok sz�ma ma m�r el�ri a sz�zezret. K�l�nb�z� becsl�sek a szeg�nyek l�tsz�m�t 1–3 milli� k�z�tt �llap�tj�k meg att�l f�gg�en, hogy ki hol h�zza meg a k�sz�b�t. �s vajon mennyien tartoznak a tartal�kokkal b�r�k, teh�t a polg�rok kateg�ri�j�ba? Nem lehetnek t�bben a t�rsadalom egyharmad�n�l.
V�giggondolta-e m�r valaki, hogy Magyarorsz�gon a sz�zezer hajl�ktalannak a visszavezet�se a norm�lis �letbe, �ltal�ban a szeg�nyek f�lemel�se, milyen potenci�lt jelentene a gazdas�g sz�m�ra? Menynyivel kevesebb szoci�lis terhet kellene az �llamnak viselnie (munkan�lk�li-seg�ly, egy�b seg�lyek stb.)? Ha ezek az emberek dolgozn�nak, produktumuk a GDP-t n�veln�, fizetn�k a tb-j�rul�kot, �s hadd ne soroljam. Foglalkozik ma ezzel a k�rd�ssel b�rmelyik politikai p�rt, oldal, vagy annak vezet� politikusai k�z�l b�rki is? Hajl�ktalanok t�megei az utc�n, �hes gyermekek az iskolapadban: ez a legnagyobb t�rsadalmi pazarl�s. (�res hassal mit tud egy gyermek tanulni?)
Ha eltekint�nk a k�rd�s mor�lis oldal�t�l, �s csup�n a k�zgazdas�gi vet�letet elemezz�k, akkor is meg�llap�thatjuk annak igazs�g�t, hogy az igaz�n sikeres t�rsadalmak napjainkban azok, amelyek szoci�lisan �rz�kenyek. Itt a sikeress�g eg�szen konkr�tan a vil�ggazdas�gi versenyfut�sban val� helyt�ll�st jelenti. El�g csak Skandin�vi�ra utalnom. A szoci�lisan �rz�ketlen, nyerskapitalista, �nc�l�an haszonelv� t�rsadalmak, mint amilyenn� haz�nk, nemzet�nk torzult a rendszerv�lt�s ut�n (aminek oka persze nem a rendszerv�lt�s, a szabads�g, a demokr�cia kiv�v�sa), elbuknak a vil�ggazdas�gi nagy megm�rettet�sben is.
Sz�momra ez�rt fontos �zenet, m�gpedig haz�m, nemzetem sz�m�ra d�nt� fontoss�g� �zenet a 2006. �vi Nobel-b�ked�j. A szeg�nys�g, a nyomor lek�zd�se legyen a (k�zeli) j�v� legfontosabb c�lkit�z�se a magyar t�rsadalomnak. Ez fontosabb, mint a gazdas�gi n�veked�s, vagy az aut�p�ly�k hossz�nak alakul�sa. �s ha siker�l el�rni, akkor annak meglesz a j�l m�rhet� gazdas�gi hozad�ka is: nagyobb lesz a GDP n�veked�si �teme, �s hosszabbodni fog aut�p�lya-h�l�zatunk is. Ez a helyes sorrend, �s nem ford�tva. A „most nyomorogjatok, csak legyen aut�p�lya, legyenek beruh�z�sok, majd abb�l lesz a j�l�t” – sok politikusunk hisz ma ebben – logika ugyanolyan id�tlen �s hamis, mint az egykori „ne egy�k meg az aranytoj�st toj� ty�kot” (R�kosi M�ty�s) logika volt.
V�rom a magyar Junusz sz�nre l�p�s�t, aki egy j� �tlettel, kreativit�ssal elind�t valami hasonl�t, itt, a K�rp�t-medenc�ben, ha m�r politikusaink sz�m�ra a nyomor ma teljess�ggel l�nyegtelen k�rd�s. Nemr�g egy konferenci�n voltam, a Magyar j�v�kutat�k konferenci�j�n. Ott mondta valaki, hogy soha m�g a magyar t�rsadalom nem �lt ilyen j�l, mint ma, mert soha nem volt ennyi aut�, ennyi sz�m�t�g�p, mobiltelefon stb. �gy m�sf�l �vvel ezel�tt ugyanezt hallottam magas rang� bank�rokt�l is, egy mag�nbesz�lget�sen.
Mindk�t alkalommal nyeltem egy nagyot, nem sz�ltam semmit. Mert igaz, amit mondanak, de igaz az is, hogy az 1950-es �vek �ta, teh�t legal�bb n�gy �vtized �ta nem volt ennyi nyomorg�, �hez� ebben az orsz�gban, mint ma. �s ennek nem a demokr�cia kiv�v�sa az oka, ez�rt a helyzet�rt kifejezetten a mai magyar politikai elitet terheli a felel�ss�g. De ennek r�szletez�se m�r messzire vezetne.

A szerz� k�zgazd�sz, egyetemi docens

V�dett: K�ldet�s

gabor1 — Fri, 21 Apr 2006 10:45:11 +0000